Putyin és Orbán közös sajtótájékoztatóján mindenki arra volt kíváncsi, milyen nagyszabású dologról állapodtak meg gázügyben, a várakozásokat ugyanis korábban rendesen felkorbácsolták. Végül aztán csak olyat jelentettek be, amit már több mint egy éve tudni, de megpróbálták újként becsomagolni.
Orbán Viktor és környezete Putyin teljes látogatását megpróbálta felhúzni a lejáró gázszerződések és a magyar energiaellátás problémájára, úton útfélen hangoztatták, hogy az orosz elnök érkezése meghatározó a rezsicsökkentés és a magyarok gázellátása szempontjából. A magyar miniszterelnök pedig még a sajtótájékoztatón is úgy beszélt, mint akik néhány órával azelőtt jelentős megállapodást kötöttek a magyar gáz ügyében.
Valójában azonban most nem állapodtak meg nagy dolgokról. Egy olyan fejleményt jelentettek be, amit már egy éve bejelentettek, igaz akkor kicsit kisebb reflektorfényben. Lényege, hogy a húszéves, idén lejáró szerződésünk mégsem jár le teljesen, az abból bennragadt néhány tíz milliárd köbméter gáz egy részét felhasználhatjuk a következő években.
Ez az a gáz, aminek korábban az átvételére leszerződtünk, de az alacsony magyar fogyasztás miatt nem tudtuk felhasználni. Az, hogy megengedik, hogy a gázt felhasználjuk később, ahelyett, hogy anélkül kifizettetnék velünk, hogy egyáltalán felhasználtuk volna, jó hír.
A Gazprom szerződéseiben jellemzően szerepel egy önvédelmi klauzula, miszerint kötelezően meg kell venni tőlük a leszerződött mennyiséget. Erre azért van szükség, mert a gázt - szemben például az olajjal - nehéz és költséges tárolni, illetve szállítani. A cégnek ezért garanciákat kell kapnia, hogy el is viszik tőle a megrendelt gázt, különben nekik kell valamit kezdeni a rajtuk maradó mennyiséggel, ami jelentősen növeli a költségeiket. A vásárlók pedig általában nincsenek egyszerű helyzetben, ha a szerződésnek ezt részét akarják módosítani - mindenképpen pozitív, hogy ezt Magyarországnak sikerült. Magáról a szerződésről és annak jellegzetességeiről itt olvashat részletesebben.
A válság előtt az ország éves fogyasztása nagyjából évi tizenöt milliárd köbméter volt, a válsággal a fogyasztás visszaesett, az utóbbi években kilencmilliárd köbméter körül volt. Elég nagy veszteséget okozott volna az állami MVM-nek, ha az adott évben át nem vett gázmennyiséget egyből kifizettetik vele, ezért féltették az államot már a gáznagykereskedő megvásárlásakor is. Hogy végül mégsem ez történt, hanem sikerült arról megállapodni, hogy a gázt a későbbi években felhasználjuk, önmagában pozitív fejlemény.
"A Magyarország által leszerződött gáz egy részét csak a következő években szállítja le a Gazprom. Megállapodtunk, hogy 2013 és 2014 évi leszerződött gázmennyiség egy részének szállítását későbbi időszakra halasztjuk" - mondta Alekszandar Medvegyev, Gazprom alelnöke több mint egy évvel ezelőtt, 2014 februárjában a Napi Gazdaságnak adott interjújában.
Ekorra a hír már egyébként is körbe járta a sajtót: hiába jár le 2015-ben a húszéves hosszú távú gázszerződésünk Oroszországgal, jó pár évig nem sürgős újabb szerződést kötnünk, a magyarok nem maradnak gáz nélkül. Ezt tényként is kezelte ezután a szakma. Bármikor az MVM-et, vagy a kormányzati képviselőket kérdeztük, hogy mi a terv a hosszú távú szerződéssel, megújítjuk-e, és ha igen, mekkora mennyiségre, a válasz visszatérően az volt: 2018-2020-ig lesz gázunk az oroszokkal való megállapodásnak köszönhetően.
Persze most mindezt akár formálisan jóváhagyhatják az országok vezetői, különösebb jelentősége nincs. A megegyezés hivatalosan eleve nem is a két ország között, hanem cégeik között született, az MVM, a Gazprom Export és a közéjük ékelődött Panrusgáz tárgyalt a szerződésről, aláírni is ők írnak alá.
Orbán Viktor viszont, feltehetőleg azért, hogy Putyin látogatását a magyar ügyek szempontjából is jelentősnek és fontosnak mutassa, úgy beszélt kedden este az orosz elnökkel közös sajtótájékoztatóján, mint ha váratlan fejleményként, most sikerült volna tető alá hozni a megállapodást. Szót ejtett szándéknyilatkozatról, részletek kidolgozásáról, megkönnyebbülésről.
"Ma arról állapodtunk meg, hogy a jó együttműködésre tekintettel lehetőség nyílik arra, Megállapodtunk, hogy a jó együttműködésre való tekintettel, hogy ennek a szerződésnek a keretein belül a felek akaratának kölcsönös egybeesésével a fel nem használt mennyiséget a következő években Magyarország felhasználhatja, úgy hogy majd akkor fizethet érte, amikor igénybe veszi. Ez nagy megkönnyebbülés a számunkra" - mondta Orbán a keddi sajtótájékoztatón.
A magyar miniszterelnök egyébként nem először kamubejelent energiaügyben. Emlékezetes, amikor a tárgyalások csúszása ellenére kiállt azzal, hogy megvettük az E.On-t, később kiderült, akkor még nem vettünk semmit. Beszélt már furcsa dolgokról Indiában is, tavaly tavasszal pedig úgy adta át Robert Ficóval közösen a szlovák-magyar gázvezetéket, hogy az még el sem készült. (A vezeték azóta sem áll indulásra készen.)
Mindezek ellenére is jó hír, hogy Orbán Viktor nem jelentett most be meggondolatlanul egy újabb hosszú távú nagy gázszerződést, csak úgy csinált, mint ha bejelentett volna valamit.
"Ha a nyilvánosan elhangzottakhoz képest nincsenek olyan apróbetűs részek, melyek miatt a bejelentett egyezség a valóságban alapvetően más lenne, a megállapodás rendben van" - értékelte az Indexnek egybehangzóan több, energetikai ügyekkel foglalkozó szakember a megállapodást. A lényeg az, hogy a legszerencsétlenebb forgatókönyvet, a Magyarország kiszolgáltatottságát bebetonozó újabb hosszú távú elköteleződést sikerült elkerülni. Ez "teljesen védhető a külföld és a szakmai közvélemény felé is."