Magyarország számára az EU-tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen pozitívan alakult és ez a tagság első évei után tovább erősödött - erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) abban a tanulmányában, amelyben azt mutatja be, mennyi pénzt kaptunk és mennyit

fizettünk be az EU-nak.

A 2004-2014 közötti időszakban az ország európai uniós pénzügyi mérlege nettó 8 ezer 88,9 milliárd forint volt, vagyis

A Kohéziós Alapokból 2007-2013 között - a hazai költségvetési hozzájárulásokkal együtt - 8 ezer 204,9 milliárd forint ( az uniós fejlesztési keret 69 százaléka) jött be, ami a regionális fejlesztéseket, az elmaradott régiók fejlődését és a szociális felzárkóztatást szolgálta. A fejlesztési keret maradék kb. 30 százalékát a vidékfejlesztésre szánt források és a közvetlen agrárpiaci támogatások adták.

Az ÁSZ azért megjegyzi, hogy a fejlesztési források felhasználása jelentős intézményi költségekkel is jár: 2003-2013 között évente 40-60 milliárd forint között mozogtak azok a költségek, amiket az uniós intézmények működtetésére költött a költségvetés.

Az ÁSZ szerint viszont a rengeteg EU-s pénz nem volt elég arra, hogy felgyorsítsa az ország növekedési pályáját. Annak ellenére, hogy 2007 és 2013 között - az új tagállamok közül a GDP arányában legnagyobb, 15,8 százalékos támogatást használt fel a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest.