Az E.ON az elmúlt időszakban üzleti stratégiájával összhangban megvált pár érdekeltségétől, de a hosszú távon fenntartható tevékenység kialakítása mellett továbbra is kitart Magyarország és az ügyfelek iránt. Ezt a cég elnök-vezérigazgatója mondta el egy novemberi konferencián. Eric Depluet szerint azonban kénytelenek a költségcsökkentésre fektetni a hangsúlyt.

A költségcsökkentés egyik formája, hogy a cég rástartolt az áramtolvajok visszaszorítására. A sokéves átlag szerint – kisebb változásokkal – az összforgalom 2-3 százalékot próbálják meg fizetés nélkül megcsapolni: ez 2014-ben 7 milliárd forintos tétel volt.

Az elmúlt két évben a rezsicsökkentésnek köszönhetően a lakossági fogyasztók fizetési elmaradásai pénzben kifejezve csökkentek ugyan, de a nem fizető, hátralékos fogyasztók száma továbbra sem csökkent jelentősen.

Az áramlopás egy külön kategóriát képez a cég statisztikáiban. Az E.ON tapasztalatai szerint az utóbbi időszakban a lakossági fogyasztók körében főként a minimális bevétellel rendelkező, rászorultabb családok körében fordultak elő ilyen próbálkozások, amikor is az utcán, közterületen lévő hálózatra kampóval, csupasz vezeték feldobálásával lopják az áramot. Ezzel viszont nem csak saját maguk, hanem a környezetükben élők élet- és vagyonbiztonságát is veszélyeztetik.

A másik jellemző fogyasztói kör nem szegény, csak sajátos költségcsökkentési elképzelések jegyében folyamodik ehhez a megoldáshoz. A kis- és középvállalkozások körében két év alatt 16 százalékkal nőtt a leleplezett áramlopások száma, ráadásul a vállalkozások nagyobb tételekben lopnak.

Haraszti Judit, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az Indexnek elmondta, hogy az E.ON egy lopásokra specializálódott szakemberréteg megjelenésében látja a növekedés egyik okát. Ezek a csoportok felajánlva a szolgálataikat olyan megoldásokat kínálnak a cégeknek, amelynek nyomait az elhíresült tatai lakóparkban, Galambos Lajos (Lagzi Lajcsi) ingatlanán is megtaláltak. A telephelyen úgy építik ki a fogadórészt az elektromos vezeték számára, hogy a méretlen fővezetékről ágaztatják le a bejövő vezetékeket, és falazással, rábetonozással, díszburkolattal elfedik az árulkodó jeleket.

A hálózati visszaélésekért felelős Haraszti Judit szerint azonban hiába betonoznak rá a megbuherált vezetékekre, az E.ON ma már rendelkezik olyan eszközökkel, lokátorokkal, amelyek nyomon tudják követni, merre futnak az eltüntetett vezetékek.

A cég jelentős méretű szervezetet tart fenn a lopások leleplezésére. Az ellenőröket folyamatosan képzik, hogy megismerjék az újabb lopási technikákat is. Az E.ON-nál évente 130 ezer ellenőrzést végeznek, és 12 ezer esetben találnak is valamilyen szabálytalanságot. A lebukások után kiszámlázott kötbér 2014 szeptembere és 2015 szeptembere között mintegy 2 milliárd forint volt. Több száz esetben büntetőeljárást is kezdeményeztek a fogyasztók ellen.

A hatékonyabb fellépés érdekében szűrik az ellenőröket is, megpróbálják eleve kizárni, hogy olyan munkatársak kerüljenek a csapatba, akik engedhetnek a kísértésnek. A kockázatok csökkentése érdekében bevezették a keresztellenőrzéseket: egymás között cserélik, és az ország különböző területeire küldik az ellenőrcsoportokat. Később pedig adminisztrációs szakértők is átnézik az ellenőrök által készített vizsgálati dokumentációt, amelyben GPS-es időbélyegeknek és helyszíni fényképeknek kell bizonyítani, hogy korrekt volt az eljárás.

A Lagzi Lajcsi lakóparkján elvégzett ellenőrzés dokumentációját is átnézték, és utólag bebizonyosodott, hogy nem volt mindenre kiterjedő és körültekintő a vizsgálat, ezért a két ellenőr már nem dolgozik a cégnél.