Csaknem 20 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a két paksi atomerőműblokk építésére készülő projekttársaságban a magyar állam, hogy fedezni tudják a bővítés előkészítésével kapcsolatosan felmerülő költségeket  - írta hétfői számában a Miniszterelnökségtől kapott tájékoztatásra hivatkozva a Világgazdaság.

A Paks II. Projekttársaság alaptőkéje korábban 16 milliárd forint volt, most további 19,7 milliárddal nőtt.

A tőkeemelés "egyrészt a projekttársaság működésének - mint például a személyi ráfordítások és az igénybe vett szolgáltatások - költségeit, másrészt azt a forrást biztosítja, amelyre az új blokk létesítésének előkészítése és engedélyezése során szükség van" - idézte a Világgazdaság cikkét az MTI lapszemléje.

A mostani tőkeemelés 2017. márciusáig, a következő tőkeemelésig fedezi a projekttársaság költségeit és a beruházás előkészítését.

A 2014. január 14-én aláírt magyar-orosz kormányközi szerződés alapján az orosz fél legfeljebb 10 milliárd euró hitelt biztosít 21 éves futamidőre, átlagosan 4,5 százalékos kamattal. Az orosz hitel Brüsszel versenyjogi jóváhagyása után várhatóan még az idén megnyílik - közölte a Miniszterelnökség a lappal.

Ugyanakkor az EUroglógus korábbi brüsszeli értesülései alapján ez korántsem biztos. Ezek szerint akár éveket is késhet az orosz hitel, miután az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a beruházás részleteit. Ez amúgy nem is feltétlenül baj abból a szempontból, hogy az alacsony nemzetközi kamatkörnyezet miatt jelenleg könnyen lehetne akár az oroszok által felajánlottaknál jobb feltétellel hitelt felvenni a piacról.

A 2400 megawattosra tervezett Paks II. erőmű a ma működő, együttesen 2000 megawatt teljesítményű négy blokkot váltja majd fel, az építkezés a tervek szerint 2018-ban indul.

Nemrég környezetvédők és maga az üzemeltető, az MVM is kételyeket fogalmazott meg az atoimerőmű-bővítés megtérülése kapcsán, de aztán később az energiacég tisztázta, hogy nagyon bízik a projektben, ahogy a bővítésért felelős kormánybiztos is.

A bővítés részleteit ugyanakkor a kormány igyekszik minél nagyobb titokban tartani, és a Nemzeti Választási Bizottság elutasította, hogy népszavazást tartsanak a kérdésben. Tette ezt arra hivatkozva, hogy a paksi bővítés nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettség – miközben ugyanez a kvótanépszavazás kapcsán nem zavarta a testületet.

Borítókép: A Paks II. beruházás helyszíne háttérben az atomerõmû 2014. február 24-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán