Alaptalan támadásokkal és trükkökkel akarják felszámolni a Zsolnay-gyárat a többségi tulajdonos Bachar Najari szerint, aki a gyár körüli hírekről tartott sajtótájékoztatót Budapesten. Najari és felesége, a Zsolnay Zrt. igazgatóságát vezető Cséplő Petra szerint a gyárban kisebbségi tulajdonos önkormányzat egy érdekcsoport nevében másfél éve próbálja lejáratni és gyengíteni a céget, most pedig egy olyan szerződésre hivatkozva indulhat el a felszámolás a cég ellen, ami a többségi tulajdonos szerint nem is létezik.
Mint arról írtunk, a cég ellen felszámolást kezdeményezett egy cég, a többek között a Várkert Bazár felújítását végző West Hungária Bau, ami a Magyar Fejlesztési Banktól vásárolta meg a Zsolnay több mint 400 millió forintos adósságát. Csakhogy Cséplő Petra szerint
éppen ezért bírósághoz fordultak. Ennek ellenére a napokban várhatóan megjelenik majd a gyárnál egy kirendelt vagyonfelügyelő, akinek alá kell majd írnia a menedzsment döntéseit, de a cég vezetői azt mondják, nem fogják hagyni a Zsolnay felszámolását. Najari szerint
A svájci és szír származású Bachar Najari 2013-ban vásárolta meg a Zsolnay-gyárat az önkormányzattól 180 millió forintért, amit, ahogy elmondta, az előző tulajdonos, (a Simicska Lajos féle Közgép) 1 forintért adott vissza az önkormányzatnak. Najari állítása szerint közel egymilliárd forintot fektetett be a cégbe a saját tőkéjéből, dolgozott a cég külföldi bolthálózatán, két év alatt pedig jelentősen csökkentette a Zsolnay veszteségét.
Az önkormányzat és az új többségi tulajdonos között viszonylag hamar kialakult egy konfliktus, a vevő ugyanis szerződésben vállalta, hogy 500 millió forintos tőkeemelést hajt végre a Zsolnay Zrt-ben, amit Najari végre is hajtott. A baj csak az volt, hogy az 500 millióból 300-at nem pénzben adta oda a Zsolnaynak, hanem egy hajmárkéri ingatlan formájában, amit egyszerűen apportáltak a cégbe, vagyis átírták a Zsolnay Zrt. tulajdonába. Az önkormányzat szerint viszont az ingatlan csak 49 milliót ért, ezért nem akarta megszavazni az igazgatóságban, hogy ezt elfogadják tőkeemelésnek. A többségi tulajdonos viszont az önkormányzat együttműködése nélkül végrehajtotta a tőkeemelést, ami miatt a kisebbségi tulajdonos pert indított. Az ügy a kúriáig ment, a bíróság pedig minden szinten Najariéknak adott igazat.
a Pécs Holding például nem volt hajlandó beszállni a Zsolnay finanszírozásába, az önkormányzat pedig 2015 márciusáig nem volt hajlandó kiadni Najari részvényeit. Csizi Péter, Pécs a Zsolnay privatizációjáért felelős volt alpolgármestere pedig arról levelezett ügyvédekkel még 2015 tavaszán, hogy hogyan lehetne akár büntetőeljárás során kideríteni, hogy mennyit is ér valójában az a hajmárkéri ingatlan, amit Najariék betoltak a cégbe.
Időközben a Zsolnay körül megjelent egy építőipari cég is, a West Hungária Bau. Ezt a céget Paár Attila vezeti, aki elég jóban van a kormányközeli üzleti körökkel, például ő vette meg az Orbán cslaádba beházasodott Tiborcz István cégét, amin keresztül tulajdonos volt a közbeszerzéseket sorra nyerő Elios Zrt-ben. A pécsi önkormányzat 2015 októberében jelezte, hogy eladná a 19 százalékos részesedését a West Hungária Bau-nak, Najari viszont ragaszkodott ahhoz, hogy ezekre a részvényekre elővásárlási joga van. A WHB képviselői ezek után Cséplő állítása szerint ezek után azzal az ajánlattal keresték meg Najarit, hogy
A tulajdonos azt kérte, álljanak elő egy ennél jobb ajánlattal.
Najari azt mondta, a cég a surlódások ellenére egészen addig jól ment, amíg Páva Zsolt pécsi polgármester pár hónappal ezelőtt azt nem mondta a nyilvánosság előtt, hogy a gyár a csőd szélén áll, majd erre hivatkozva kérte a kormányt, hogy nyilvánítsák nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak a céget. Ez azzal jár, hogy a vállalkozás felszámolását az állam végezheti.
A többségi tulajdonos szerint ezek a hírek komoly veszteséget okoztak a cégnek, mert külföldi és belföldi partnerek egyaránt kiálltak mögüle. Éppen ezért kezdeményezte, hogy a közgyűlés kezdeményezze a kisebbségi tulajdonos, az önkormányzatot képviselő Pécs Holding kizárását. A közgyűlés után pár nappal megjelent és razziát tartott a cégnél a NAV, a nyomozás pedig azóta is tart. Majd a razziát követően nem sokkal a Zsolnay kapott egy levelet, hogy fizesse ki a több mint 400 millió forintos tartozását. A Zsolnaynak valóban van tartozása az MFB-vel szemben, amit még 1999-ben és 2002-ben vett fel a cég.
Ennek ellenére Najari felajánlotta, hogy kifizeti a hitel felét, az ajánlatra viszont semmilyen válasz nem érkezett. A hitelt pedig azóta megvette a West Hungária Bau, ami viszont annyira a cégen kéri számon a hitelt, hogy a felszáolást kezdeményezte - ráadásul, ahogy fent írtuk - egy olyan szerződésre hivatkozva, ami a többségi tulajdonos szerint nem is létezik.
Az önkormányzat időközben alapított egy céget Ledina Kerámia Kft. néven, azzal a céllal, hogy átvehesse a gyárat és annak nevét a felszámolás után. A Ledina a Zsolnay több mint száz dolgozóját is leigazolta, akik a NAV vizsgálatára hivatkozva mondtak fel a Zsolnaynál. Najari azt mondta a sajtótájékoztatón, úgy hallotta, hogy a dolgozókat az önkormányzat elhívta egy megbeszélésre, és azt mondta nekik, hogy ha nem mondanak fel a Zsolnaynál, akkor nemsokára nem lesz munkájuk, mert a gyár nem fog tudni fizetni. Najari szerint ez természetesen nem igaz, mert a cég fizetőképes.
Najari azt is mondta, hogy a cég nemcsak hogy nincs a csőd szélén, de két, összesen 500 millió forintos projekten is dolgozik Budapesten, a Párizsi Udvar felújításán a Market Építővel, illetve a Vár felújításán, és csak ezekből már pozitívan tudnák zárni az idei évet. A Zsolnay tulajdonosa állítja, hogy ezeket a projekteket teljesíteni is tudják, még a lecsökkent dolgozói létszám mellett is.