Jelenleg valamivel 268 milliárd forint fölött van az MNB-alapítványok vagyonának értéke, de az csak kevesebb mint egy százalékkal több annál, mint amennyit alapításuk óta a jegybanktól kaptak - írja a Világgazdaság. 

Az alapítványok féléves beszámolója szerint a vagyon a június végi értéke 1,72 milliárddal magasabb annál, mint amennyit az alapítványok a jegybanktól kaptak. Ez szerény ahhoz képest, hogy az alapítványok befektethető vagyona már egy éve összeállt. A hat alapítvány 2016. március 31-i 267,23 milliárd forintos vagyonából 197,3 milliárd volt magyar állampapírban, 7,76 milliárd bankbetétben, 24,47 milliárd ingatlanban, 37,7 milliárd pedig cégrészesedésekben.

Még azzal együtt is kevésnek tűnik az így kijövő 0,87 százalékos hozam, hogy ha bekalkuláljuk, hogy a nullához közelítő kamatok miatt a bankbetétek alig fialnak, és feltételezzük, hogy a cégrészesedések értéke sem emelkedett. Különösen ha hozzávesszük, hogy az alapítványok saját közlése szerint a tulajdonukban álló 12 ingatlan 9,5 százalékkal ér többet, 25 milliárdot, mint amennyiért azokat vették.

Ha viszont az ingatlanállomány önmagában 2,2 milliárd forinttal értékelődött fel, akkor ez arra utal, hogy az állampapírok és a többi befektetés nemhogy hozott, hanem még vitt is. Ez azért érdekes, mert az alapítványok – beszámolóik szerint – bőven tartottak hosszabb lejáratú államkötvényeket is. Nem beszélve arról, hogy összvagyonuk 0,65 százalékos együttes értéknövekedésénél többet egy év alatt még a legrövidebb lejáratú, 3 hónapos állampapírok, a diszkontkincstárjegyek is hoztak. 

Az alapítványi vagyont hamarosan tovább csökkenthetik a Közbeszerzési Döntőbizottság folyamatban lévő vizsgálatai után kiszabott büntetések, amelyek eddig három szerződés után 32 millió forintot tesznek ki, de összesen 63 szerződést vizsgálnak, így további büntetések várhatók.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után az MNB alapítványa közölte, az 1,76 milliárdos plusz a már elköltött 3,5 milliárd forinton felül értendő.