A 2014-es kormány megalakításától kezdve 328,4 milliárd forintot költöttek a költségvetési tartalékból, míg 2010 óta 783 milliárd forintot szórtak ki gyakorlatilag ellenőrizetlenül – derült ki a Policy Agenda kutatásából.

A költségvetési tartaléknak fő sajátossága, hogy

• gyakorlatilag szabad kezet kap a kormány a felhasználásukban, 
• mivel a törvény szerint ez a pénz az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására szolgál.
• Tehát sürgős, előre nem látható feladatokra kellene felhasználni.
• Míg az ország költségvetését a parlament szavazza meg, és elméletileg tételesen meg van határozva minden forintnak a helye, addig a tartalékról kormányhatározatban döntenek.
• És a határozat elvileg még azt sem kell, hogy megnevezze precízen, mire is kell költeni azt az összeget.
• Tehát bármiféle felügyelet és ellenőrzés nélkül osztogathat belőle a kormány.

Márpedig ehhez a módszerhez olyannyira előszeretettel nyúl a kormány, hogy 2010 óta havonta átlagosan 10,4 milliárdot költ el az amúgy különleges helyzetekre félretett pénzből.

A költekezés tempójának fényében pedig nem meglepő, hogy a Policy Agenda kutatása szerint a kiadások 36 százaléka előrelátható, amúgy kormányzat működéséhez szükséges dolgokra ment el, nem rendkívüli helyzetekre. 

De jutott 50,2 milliárd sportra, további 14 milliárd a határon túli programok támogatásával foglalkozó Bethlen Gábor alapnak, vagy 26,7 milliárd a Kliknek is. Amivel csupán az a baj, hogy a tartalék nem ezekre a dolgokra van, az ilyen jellegű kiadásokkal előre kellene tervezni. 

A váratlan dolgok közül természetesen a menekültválság kezelésére ment a legtöbb pénz, 33,2 milliárd forint, tehát még ez sem ért annyit, mint a sport.