A nyári hónapokban hosszabb leállás volt az Audi győri és az Opel szentgotthárdi gyárában is, ami azonnal meglátszott az egész magyar ipar teljesítményén. A KSH legfrissebb adatai szerint ugyanis júliusban az ipari termelés volumene 4,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Munkanaphatástól megtisztítva a termelés lényegében változatlan (–0,1 százalék) maradt. 2016 júliusában kettővel kevesebb volt a munkanapok száma, mint egy évvel korábban. Viszont 2016 első hét hónapjában összességében nőtt a termelés, bár nem észbontó mértékben: 1,3 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

• Az adatok szerint az iparon belül döntő súlyt (95%) képviselő feldolgozóipar termelése 4,7 százalékkal,
• a csekély súlyú bányászaté 18 százalékkal csökkent;
• Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,4%-kal emelkedett.
• A feldolgozóipari termelés 31%-át kitevő járműgyártás kibocsátása 8,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, ami részben a modellváltással, részben a nyári leállásokkal függ össze.
• Egy másik magyar húzóágazat is gyengélkedik: az alágak közül a legnagyobb mértékben, 12,6%-kal a gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól az exportkereslet jelentős visszaesése miatt.

Az egész évre vetített adatokból az derül ki, hogy bár a termelés volumene mérsékelten nőtt ugyan, de az egy alkalmazottra jutó ipari termelés 1,2 százalékkal csökkent. Azaz a foglalkoztatottak száma nagyobb ütemben nőtt, mint a termelés, más szóval a munkatermelékenység romlott. Ami azért baj, mert pont a munkatermelékenység alacsony színvonala a magyar gazdaság legfőbb rákfenéje.