Jön a beígért járulékcsökkentés és minimálbér-emelés, de a nyugdíjasok kevésbé járnak jól, mit eddig. Sztrájkra készülnek az egyik nagy autógyárban, miközben már két megyében felütötte a fejét a madárinfluenza. A miniszterelnök veje ismét a közbeszerzések környékén ólálkodik és egy értékes épület környékén is felbukkant. Kirúgták a BME gazdasági dékánját, megegyezés híján nem jön a pénz Brüsszelből, a Nébih pedig egy rakás hortobágyi palacsintáról megállapította, hogy undorító. Donald Trump adót csökkenthet és kinyírhatja a TTIP-t, de a fegyverlobbi örül neki. Ez történt a héten a gazdaságban.
A kormány gavalléros, 15 százalékos minimálbér-emelési javaslattal érkezett pénteken a jövő évi bértárgyalásokra. Reggel még csak 10 százalékról szóltak a hírek, de délután Varga Mihály bejelentette, hogy ennél is magasabb emelést akarnak átverni a munkáltatókon. A miniszter a sajtótájékoztatón folytatta az általános, 40 százalékos béremelkedésről, sőt reálbér-emelkedésről szóló mantrát is. Realitásairól itt és itt írtunk részletesebben, röviden: hogy ez bekövetkezzen, ahhoz bőven kellene javulni termelékenységben is.
A minimálbér 15 százalékos növelése mindenesetre nem ütközik elméleti akadályokba. Ha a munkaadói lobbi is belemegy, akkor jövőre a bruttó minimálbér 127 600 forint lesz a jelenlegi 111 000 után, míg a szakmai bérminimum 129 ezer forintról 161 ezerre nő.
Következő lépésben (2018-tól) pedig a kormány tervei szerint a minimálbér további 8 százalékkal, a bérminimum pedig 12 százalékkal emelkedne. Arról, hogy állunk más országokkal összehasonlítva minimálbér-ügyileg, illetve hogy milyen következményeket várhatunk az emeléstől, itt olvashat.
A lényeg, hogy az alacsony jövedelmű, de dolgozó háztartások összességében inkább jobban jönnek ki a végén, viszont a minimálbér emelése beindíthatja az alapcikkek drágulását is, így vannak azért vesztes csoportjai is a lépésnek. Például a nyugdíjasok, akiknek egyébként is szerényebb nyugdíjemeléssel kell számolniuk jövőre, mint a korábbi években.
Bár az adócsomagból kimaradt, mégis hamarosan jön a régóta ígérgetett, munkaerő-elvándorlás elleni csodafegyverként számon tartott járulékcsökkentés, amelynek részleteit Varga Mihály szintén pénteki sajtótájékoztatóján hozta nyilvánosságra.
Ha az elvándorlást nem is állítja majd meg, de a lépés valóban időszerűnek tűnik, ugyanis a foglalkoztatás kiemelkedően drága ma Magyarországon. A most kihirdetett NGM-javaslat négyéves távlatban 4+2+2+2 százalékos csökkentéssel számol, ami nagyjából megfelel az elemzői várakozásoknak, annyi megkötéssel, hogy a piac rövidebb időtávú járulékvágást akart.
Az adóék ettől a lépéstől nem változik jelentősen, a foglalkoztatás költsége az idei 48,25 százalékról jövőre első körben 46,6 százalékra csökken, és hat év alatt is csak 43 százalékig jut majd el. Ez még mindig a legmagasabb adat lesz a régióban, Csehországban például 39,6, Lengyelországban 33,7 százalék a munkára rakódó terhek aránya.
Nyárra már úgy tűnt, lelohadtak a bérfeszültségek az autóiparban, de egy eheti bejelentés alapján újabb konfliktusok látszanak kibontakozni az ország húzóágazatában: a Vasas Szakszervezeti Szövetség kedd este sztrájkbizottság alakítását jelentette be a Mercedes-gyárban.
A szakszervezeti dolgozók természetesen a gyár ajánlatánál vaskosabb, 15 százalékos béremelést szeretnének, és az iparágat sújtó munkaerőhiány miatt komoly esélyük van rá, hogy ezt el is érjék. A gyár menedzsmentje ugyanakkor azt kommunikálta, hogy nem olyan vészes a helyzet, és az érdek-képviseleti szervek közül csak a Vasas nem volt hajlandó aláírni a többlépcsős emelési ajánlatukat.
Az amerikai elnökválasztás viharában kissé elsikkadt, de Varga Mihálynak kifejezetten aktív hete volt, épp Trump győzelmének napján egy ötpontos gazdaságélénkítő csomagot is bejelentett.
A költséges lépésekre azért van kerete a kormánynak így év végén, mert a megszokottnál jobban áll a költségvetés: októberben 59,7 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere.
Az élénkítés részeként többek között megtolják a Modern Városok Programot még 30 milliárd forinttal, támogatják az ipari parkok építését, és feltőkésítik az Eximbankot, részletekért kattintson ide.
Madárinfluenza-járvány van Magyarország néhány megyéjében és Európa más országaiban is, ami a baromfiágazatot sújtó kereskedelmi korlátozásokkal is jár. Hétfőn arról érkezett hír, hogy meg kellett ölni 9 ezer pulykát a tótkomlósi állattartó telepen, ahol a múlt héten mutatták ki a vírust, szerdán pedig kiderült, hogy a járvány Békésből továbbterjedt a Bács-Kiskun megyei Kiskunmajsára is. A kimutatott szerotípus (H5N8) kapcsán még sosem fordult elő emberi megbetegedés. A szerencsétlenül járt állattartókat a kormány kártalanítja.
Az érintett telepek környékén életbe léptették a szokásos járványügyi szankciókat, 3 kilométer sugarú védőkörzetet, és 10 kilométer sugarú megfigyelési körzetet rendel el a hatóság. Ettől még a kereskedelmi korlátozások életbe léptek, először a Dél-Afrikai Köztársaság, Hongkong, Izrael és Japán jelentette be, hogy nem vesz baromfit az érintett megyékből, később Kanada, Tajvan és Szerbia is csatlakozott, jelenleg nyolc országra vonatkozik az importtilalom.
A madárállományt tizedelő, vándormadarak által terjesztett vírus nem csak hazánkban okoz gondokat, Németországban, Ausztriában és Svájcban sem sikerült egyelőre megállítani a terjedését.
Tiborcz István tevékenysége ezen a héten ismét forró téma lett a médiában. Hétfőn kiderült, hiába döntött már egyszer úgy a miniszterelnök veje, hogy eloldalog a közbeszerzések közeléből, augusztusban részesedést szerzett egy közbeszerzéseken gyakran jól szereplő cégcsoport egyik cégében, a WHB Ingatlan Kft.-ben.
A cég társasházak építésével és ingatlanok eladásával foglalkozik, és anyacége az a West Hungária Bau Építőipari Kft., ami tavaly 25 milliárd forintos forgalom mellett 2,2 milliárd forintnyi nyereséget termelt. Többek között részt vettek a Várkert Bazár felújításában, az új MTK-stadion építésében és a József Nádor téri mélygarázs kivitelezésében is.
A másik, Tiborcz-cal kapcsolatos hír, hogy hozzá és az MNV vezetőjéhez, Szivek Norberthez köthető cégek szerezték meg a Pesti Vigadó melletti egykori Mahart-székházat, ahol Andy Vajna kaszinóvállalatai is működnek. A korábban 90 százalékban állami tulajdonú, patinás épület mai tulajdonosi szerkezete így néz ki: egytized Andy Vajnáé, a kilenctized kétharmada Tiborcz-közeli embereké, a maradék pedig a Szivek-stábba tartozó Bajor András Gyuláé.
De ne feledkezzünk meg a hét főszereplőjéről, Donald Trump újdonsült amerikai elnökről se, akinek a következő években jelentős hatása lesz arra, mi történik a világgazdaságban.
Trump kampányában nem dúskáltak a konkrétumok policy-javaslatok terén, a néhány beígért dolog többsége azonban gazdasági természetű. Ezek részben oly mértékben unortodoxak, hogy egyelőre nem lehet megmondani, teljesen komolyan gondolta-e őket, pláne hogy még nem állt össze az új elnök kormánya (bár esélyesek már vannak), és azon is sok múlhat, milyen figurákat választ Trump maga mellé.
Azt mindenesetre már tudjuk, mik az elképzelhető irányok, és a tőzsdei reakciókból azt is, mire számít Trumptól a piac. Az adópolitika az egyik olyan terület, amelyről egészen sok kiderült a kampány során, itt részben klasszikus republikánus irányra számíthatunk adócsökkentéssel, az Obamacare egyes elemeinek megszüntetésével, másrészt Trump szerint a belső gazdaság védelmében korlátozni kellene a befelé irányuló áruforgalmat védővámokkal. Az üzletemberként még adótrükközéseiről híres elnök adóterveiről itt olvashat részletesebben.
Ugyancsak ehhez kapcsolódik, hogy Trump kritikusan viszonyul a különféle kereskedelmi megállapodásokkal szemben, korábban beígérte, hogy újratárgyalná az elmúlt évtized összes ilyen szerződését, és az elnöksége megadhatja a kegyelemdöfést az amúgy is döglődő TTIP-nek is.
Trump megválasztása érdekes módon a várakozásoknál jóval kisebb megrázkódtatást okozott a tőzsdéken, a kezdeti pánik után leginkább arra kezdtek mutatni a jelek, hogy a piac hagyományos republikánus gazdaságpolitikára számít. Az első néhány nap fejleményei alapján leginkább a fegyver- és az olajipar, valamint a magánbörtönök örülnek az új elnöknek, de a bankok is egészen elégedettnek tűnnek.
A Pénz beszél blogunkban arról is olvashattak egy elemzést, hogy a korábbi elnöki ciklusok alapján mit kell tennie Donald Trumpnak ahhoz, hogy bebiztosítsa a hatalmát.