A Nébih-vizsgálat eredménye megerősítette a korábbi feltételezést, amely szerint nagy arányban hoznak silányabb minőségű termékeket Magyarországra a multik
– értelmezte szerdai sajtótájékoztatóján Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Nébih friss tesztjét. Amely egyébként valóban sok apró különbséget talált az egyes termékek között, de drámai eltéréseket nem állapított meg.
A Nébih közel 100 terméket vizsgált,
többségében a magyarok kárára. Fazekas szerint a vizsgálat eredménye azt jelenti, hogy a multik "becsapják és megtévesztik a magyar vásárlókat", amit a miniszter felháborító gyakorlatnak nevezett.
A megvizsgált 96 termékből 30-nál érzékszervi, 8 esetben összetételbeli különbséget találtak, 33 esetben pedig mindkettő előfordult a Nébih szerint. Zsigó Róbert államtitkár elmondása alapján a különbségek oka, hogy más összetevőkből készül a termék: több a magyar termékben az ízfokozó, kevesebb a tápanyag és olcsóbb alapanyagokból állnak a nálunk kapható, vizsgálatba bevont élelmiszerek.
A vizsgált élelmiszerek közül 51 olyan termék volt, amelynek itthon és külföldön, Ausztriában és Olaszországban is azonos a márkája, 20 terméknél viszont olyan termékeket hasonlított össze a Nébih, amelyeknek nem is ugyanaz a márkaneve, de nagyjából megfeleltethető egymásnak az itthon és külföldön kapható termék. A vizsgálatba az áruházláncok sajátmárkás termékeit is bevonták.
Fazekas Sándor azt is elmondta, hogy a vizsgált termékek többsége import, egy része pedig Magyarországon készül, de ez a vizsgált szempontból mindegy, mert a receptúrát a vállalat határozza meg.
A minisztérium egy füzetkében kiadta a termékek részletesebb összehasonlítását,
A Kotányi fahéjpornál például a Nébih azt találta, hogy
Vannak olyan termékek is, például sörök, amelyeknél a Nébih kiadványában csak annyi szerepel különbségként, hogy a magyar változat “gyengébb minőségű”.
Azért összetételbeli különbségeket is talált a vizsgálat, Fazekas Sándor például külön kiemelte a Kellogg's Corn Flakes kukoricapelyhet, amelyben Ausztriában árpamaláta van, a magyar pedig maláta aromával készült. Szintén különbség, hogy a magyar kukoricapehelyhez adtak vitaminokat és ásványi anyagokat, az osztrákhoz meg nem, bár hogy ez mennyire zavarja a minisztert, az sajnos nem derült ki. Azt se tudni, hogy az ilyen, eltérésbeli különbségek mennyiben múlnak azon, hogy egy ország szabályozása mennyire részletesen kötelezi a gyártót kifejteni a csomagoláson, hogy mi is van a termékben.
A mostani vizsgálatba úgy tűnik az a 24 termék is szerepel, amelyeknél a Nébih már 2014-es vizsgálatánál is állapított meg némi különbséget, bár az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre se a miniszter, se az államtitkár nem válaszolt. A vizsgálatban nemcsak Magyarországon gyártott, de magyar márkás termékek is vannak, például Pick szalámi, amely a Nébih szerint sötétebb és fűszeresebb itthon, bár hogy ez milyen minőségbeli különbséget jelent, az nem derül ki.
Korábban a Magyar Idők melegített fel egy évekkel ezelőtti vizsgálatot, amely szerint a multik silányabb termékeket sóznak a magyarokra. Mint kiderült az üggyel elsősorban csak egy újabb kiskereskedelmi sarcnak ágyaznának meg, amely főleg a Tescót, Aldit, Lidlt, Auchant, Penny-t célozza. Fazekasék akkor újabb, nagyszabású vizsgálatot hirdettek, a szerdán publikált eredmények azonban a miniszter közlésével szemben nem erősíti meg a helyzet súlyosságát. Korábban az Index is összevetett néhány külföldi és magyar terméket, videónkat itt nézheti meg.
Hogy a politikai nyomás ezúttal elég erős volt a Nébihen, mutatja az is, hogy Fazekas sajtótájékoztatásával párhuzamosan szükségesnek látták egy részletes videó közzétételét is honlapjukon, amelyben azt bizonygatják, hogy a termékösszehasonlítás teljes mértékben szakmai alapokon zajlott.