Index Vakbarát Hírportál

A munka törvénykönyvének módosításától is visszatáncolhat a kormány

2017. április 24., hétfő 11:18 | hat éve frissítve

Miután egyre dagadó felháborodási hullámot korbácsolt fel munkavállalói oldalon a munka törvénykönyvének tervezett módosítása, a kormány tett egy lépést hátra, és egyeztetés előtt nem tűzi szavazásra a javaslatot - derül ki a Magyar Idők hétfői cikkéből. A szakszervezetek a jövő hétre kitűzött konzultáción próbálhatják meggyőzni a kormányt, ne vigye keresztül a munkavállalói jogok további csorbítását jelentő módosítást, amit sokan "rabszolgatörvényként" aposztrofálnak. 

Túlórapénz 3 év múlva

A munka törvénykönyvén több ponton is változtatni szeretne a kormány, ezek közül a legnagyobb negatív visszhangot a munkaidőkeret három évre növelése kapta. Ez a hagyományos kékgalléros munkakörökben dolgozókat érintené hátrányosan azáltal, hogy a jelenlegi háromszorosára növelné azt az időt, ami után a munkáltatónak kötelezően ki kell fizetnie a túlórázás, hétvégi, vagy éjszakai műszak után járó pluszpénzt.

A munkaidőkeret az aktuális munka törvénykönyvében legfeljebb 4 illetve 6 hónap, a szakszervezettel rendelkező nagyobb gyárakban kollektív szerződéssel kitolható 1 évre – utóbbi lehetőséget változtatná 36 hónapra a kormány. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a gyárakban egy hajtósabb időszak után, amikor a szokásosnál több munkást többször kell beosztani extra műszakokra, a dolgozók nem kapnák meg belátható időn belül az ezért járó pluszpénzt, mivel a cégnek lehetősége lenne kitolni az elszámolást 3 évvel a jövőbe.

Ezáltal a bér nehezen kalkulálhatóvá válna, sőt, az is megeshetne, hogy ha például egy cég csődbe megy, a bent ragadó bért csak hosszadalmas munkaügyi perben lehet kisajtolni belőle.

A munkaerőhiány erősíti a dolgozókat

Enyhíthet a dolgon, hogy a munkavállalói érdekérvényesítési potenciál az utóbbi időben a munkaerőhiánynak köszönhetően javult Magyarországon, amit az is mutat, hogy a dolgozók több gyárban is ki tudtak harcolni magasabb fizetést sztrájkkal vagy sztrájkfenyegetéssel. Masszívabb munkavállalói ellenállás mellett kétséges, hogy végig tudnák-e vinni a cégek a munkaidőkeret kitolását 3 évre.

Ehhez ugyanis a kollektív szerződés módosítására lenne szükség, de több erős szakszervezet jelezte már, hogy ebbe nem fognak belemenni: többek között az Audi, a Bosch, és a Mercedes munkavállalói képviselete fejezte ki nemtetszését a javaslattal kapcsolatban, és sérelmezték azt is, hogy nem került sor előzetes egyeztetésre.

Ennek megfelelően nem a munkaidőkeret növelése a szakszervezetek egyetlen problémája a javaslattal. Szívesen kihúznák azt a részt is, hogy a munkavállaló hozzájárulásával is módosítható a munkaidő-beosztás, mivel szerintük visszaélésszerű munkáltatói nyomásgyakorlást eredményezhet. Ezen felül azt szeretnék, ha a legalább havi két pihenőnap kötelező beiktatása kerülne a törvénybe a mostani legalább egy helyett, hogy ne fordulhasson elő több hetes zsinórban dolgoztatás. 

Egyeztetés jön, de kihátrál-e a kormány?

Miután szakszervezetek széles spektruma (egyebek közt a Vasas Szakszervezet, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a vegyipari dolgozókat tömörítő VDSZ, a bánya- és energiaipari dolgozókat képviselő BDSZ) fejezte ki felháborodását az egyértelműen a multiknak kedvező változtatások ellen, napirendre tűzték a kérdés megtárgyalását a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF), ami május 3-án ül össze legközelebb. Ezzel párhuzamosan eldőlt, hogy a héten még biztosan nem szavaz a parlament a kérdésben. 

A hírek szerint a munkáltatóknak még nincs egységes álláspontjuk, az azonban biztosnak tűnik, hogy a VKF-en munkavállalói képviseletek egységesen és keményen tiltakozni fognak a módosítások ellen, hiszen az itt részletezett változtatásokkal kapcsolatban még a kormányhoz közelebb álló Ligának és Munkástanácsoknak is voltak kifogásai. Utóbbi két szervezet elnökét Cseresnyés Péter az NGM munkaerőpiacért felelős államtitkára fogadta is egyeztetésre, Lázár János pedig nemrég arról beszélt, osztja a szakszervezetek aggodalmát és támogatja a szélesebb körű konzultációt.

Ha a kormány visszahőköl ebben a kérdésben, az már a harmadik hasonló eset lesz az elmúlt néhány hétben: először a reklámadó emelésétől, majd a kiskereskedelmi törvény módosításától táncoltak vissza, legalábbis időlegesen. 

Rovatok