A márciusi 2,7 százalékos éves infláció után áprilisban lassabban drágultak a fogyasztói árak, múlt hónapban 2,2 százalékkal nőtt az infláció 2016 áprilisához képest a KSH legfrissebb adatai szerint. A visszaesésre számítani lehetett, bár a legtöbb elemző ennél nagyobb, 2,3 százalékos inflációra számított. Közgazdászok szerint leginkább az üzemanyagárak csökkenése miatt nem lettek sokkal drágábbak a dolgok áprilisban.

Az üzemanyagok ára ugyan a tavaly áprilisihoz képest nagyot nőtt, március óta viszont 1,4 százalékkal csökkent, ami a többi termék árában is meglátszik. Csökkent többek között a liszt (–2,3 százalék), a sajt (–1,7 százalék) és az étolaj (–1,4 százaléka) ára is.  Az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal, A szeszes italok, dohányáruké átlagosan 2,9, a szolgáltatásoké 1,7, a háztartási energiáé 0,6 százalékkal nőtt. Az üzemanyag árának változása nélkül számolt maginfláció 1,9 százalékkal nőtt.

Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a következő hónapokban is lassabb lehet az infláció, mint az év elején. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a következő hónapban a bázishatások miatt csökkenhet az árszínvonal éves emelkedése, míg a maginfláció növekedni fog. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a csökkenő üzemanyagárak miatt a második negyedévben lassabb lehet az infláció az MNB becslésénél, ami azt is jelentheti, hogy a monetáris tanács tovább tarthatja alacsonyan az alapkamatot. Szerinte az MNB 2018 végéig nem fog változtatni a 0,9 százalékos irányadó kamaton és a bankközi kamatok is a jelenlegihez hasonló alacsony szinten maradhatnak.

Arról, hogy miért indult be az infláció az idén és mire lehet számítani, itt írtunk bővebben .