Napokkal az első amerikai üzletének megnyitása előtt a japán–kínai Miniso egy másik piacra is betört: phenjani boltjuk a diktatúra tehetősebb polgárainak kínál elektronikai cikkeket, kozmetikumokat és plüssállatokat. Ez az első külföldi üzletlánc, amit Kim Dzsongun rezsimje beengedett az országba.

A kínai Kuangcsou városában 2013-ban alapított Miniso alig négy év alatt jutott el ötven különböző nemzethez, Mexikótól egészen Mongóliáig. 2016-os jövedelmük már 10 milliárd jüan (400 milliárd forint) volt. A világszerte 1800 üzlettel rendelkező cég januárban jelentette be észak-koreai terjeszkedését, hangsúlyozva, hogy szeretnék eljuttatni az országba „a stresszmentes vásárlás örömét,” illetve fejleszteni „az észak-koreai kiskereskedelem fejlődését.”

Habár Kim Dzsongun kormánya még nem kommentálta az eseményt, külföldi szakértők a szigorú állami előírások lazulását látják a történtekben.

„A külföldi kiskereskedelmi lánc bejövetele nagyon jól megmutatja, mennyit is változott az észak-koreai gazdaság azóta, amikor egy pizzéria megnyitása még radikális áttörésnek számított” – nyilatkozta az NK Newsnak Benjamin Katzeff Silberstein, a North Korean Economy Watch társszerkesztője.

Habár a Miniso árai nemzetközi viszonylatban olcsónak számítanak, az észak-koreai átlagbérek mellett olyan luxus lesz az áruház, amit csak a felső egy százalék engedhet meg magának. Az országban az éves átlagfizetés 250-550 ezer forintnyi összeg körül mozog, csupán a phenjani elit engedheti meg magának, hogy a „Phenhattan”-nek becézett, bevásárlóközpontokat és nyugati stílusú üzleteket tömörítő körzetben vásároljon.

Az észak-koreai terjeszkedés azonban nem ment zökkenőmentesen a cégnek, és még ezután is megüthetik a bokájukat miatta. Japán szakértők szerint a boltnyitás ellenkezik egy 2016-os ENSZ-szankcióval, amit Kim Dzsongun rakétakísérletei után vezettek be az országgal szemben, és amely korlátozza a külföldi tőke Észak-Koreába áramlását, és megtiltja az összes ENSZ-tagállamnak, hogy bármely cégük képviseleti irodát, leányvállalatot vagy bankszámlát működtessen az országban. Amennyiben a szankciósértés bebizonyosodik, az a cég elleni intézkedéshez vezethet Kína, Japán és az USA részéről. A Miniso japán vezetősége egyébként tagadta, hogy részt vett volna a terjeszkedésben, teljes egészében kínai részlegükre hárítva a felelősséget.

Az, hogy a Miniso nincs teljesen képben, már januári sajtótájékoztatójuk alkalmával kiderült. Akkor ugyanis azt állították, hogy Észak-Korea „csak olyan nagy hatású cégeket enged be a piacára, mint a McDonald's és a Coca Cola”, azonban ezen vállalkozások egyike sem volt jelen az országban se a sajtótájékoztató idején, és azóta sincs.

Az észak-koreai gazdaságról írt részletes cikkünket itt olvashatja el.