A pénzmosás elleni átláthatósági szabályainknak megfelelően azonosítani kell az ügyfeleket zálogházi ügyleteknél is. Már csak azért is, mert rengeteg lopott áru végezheti a a lazább hozzáállású zálogházakban.
Most arról ír a Napi.hu, hogy zálogházak a visszaeső keresletre panaszkodnak, illetve a kis zálogházak jó része inkább eleve be se tartja törvényt, nehogy csökkenjen a forgalma. A lap szerint a különösen a takarékszövetkezeti háttérrel bíró zálogházak járnak élen a törvényszegésben.
A korábbi nálunk a zálogházakban csak a 300 ezer forintot meghaladó kölcsönöknél vették fel a beadó személyi adatait. Ennél kisebb értékeknél az ügyfél egy számmal ellátott cetlit kapott, és annak a visszaváltásával vehette vissza az elzálogosított tárgyát.
Most mindenkinek felveszik az alapvető adatait, mivel ha valakinek eléri a zálogházi forgalma összesítve az évi 3,6 millió forintot, akkor ügyfél-átvilágítást kell csinálni.
A zálogházak azzal érvelnek, hogy az ügyfelei kegyszerűen idegenkednek az adataik megadásától, ezért ha nem hozzájuk mennek, akkor majd uzsorásokhoz fognak járni, ami mindenkinek rosszabb.
A felügyelet, azaz MNB viszont nem tart ettől, szerintük annyi az egész, hogy kevesebb lopott árut visznek a zálogházakba. Pontosabban az új szabályozás "mindössze az esetlegesen bűncselekményből származó tárgyak zálogba adását szoríthatja vissza." Az MNB viszont semmit nem tud arról, hogy esetleg tömegesen nem tartanák be a törvényt a kis zálogházak.
Érdekes még, hogy a lap szerint az ország keleti felében jellemzőbb, hogy igen szegény emberek adják zaciba a dolgaikat, amiket meg is próbálnak később visszaváltani. A nyugati vidékeken pedig inkább bizonyos vállalkozók gyakoribbak, akik gyorsan, kérdések nélkül akarnak pénzhez jutni.