Lehet-e jó megtakarítási tippeket adni akkor, amikor a kamatok a béka feneke alatt vannak, a részvények pedig már rettentő sokat drágultak? Nem könnyű, de hét hazai tőkepiaci szakember segítségével 15 ötletet azért megfogalmaztunk a 2018-as évre.
Aligha akad olyan naptári év, amely előtt a befektetési szakemberek ne azt mondanák, hogy jövőre nagyon nehéz lesz magas hozamot elérni a megtakarítási piacon. 2018 azonban valóban nem tűnik könnyű időszaknak, mert
A hazai jegybanki alapkamat tehát jó ideje nagyon mélyen van, és a várakozások szerint tartósan ilyen rekordalacsony szinten is maradhat. Az éven belül lejáró állampapírok 0 százalék körül hoznak, de még a hároméves referenciahozam is jócskán 1 százalék alatti, ezért 3-5 éves befektetési időtáv mellett már mindenképpen ajánlatos a diverzifikáció jegyében vonzóbb hozamlehetőséget kínáló termékek irányába is elmozdulni – fogalmazott Kalapos Csaba, az SPB Befektetési Zrt. vezető privátbankára. Ráadásul a bankok sincsenek rákényszerítve a forintforrások gyűjtésére, ezért a betét és a magyar állampapír helyett is érdemes lehet az értékpapírok felé elmozdulni.
Hajdu Egon, a CIB Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a globális kamatkörnyezet továbbra is nagyon alacsony, számos régióban továbbra is a nulla körüli kamat a jellemző, annak ellenére, hogy a Fed szigorít és kamatot emel. Közben megérkezett az infláció is, vagyis a reálhozamhoz már egyáltalán nem elég a nullát éppen csak meghaladó, 2-3 százalékos hozam. Reálhozam azonban csak kockázatvállalással érhető el.
A közel 9 éves részvénypiaci emelkedés után az árazások már feszítettek, de még 2018-ban is a részvények lehetnek a fő hozamtermelő eszköz, amit a 2018-as évre várt egészséges, közel 4 százalékos globális GDP-növekedés táplálhat. Több szakember is felhívta a figyelmet az „örök” jó tanácsra: a befektetéseknél a portfólió diverzifikálása. Vagyis a többféle instrumentum vegyítése továbbra is melegen ajánlott.
Jöjjenek tehát a konkrét tippek, 15 javaslatunk közül sorrendben
„Kíváncsian várom a Siemens egészségügyi részlegének részvénykibocsátását (IPO-ját), amely 2018 egyik legnagyobb tőzsdei eseménye lehet Németországban” – mondta el Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Várhatóan az év első felében kerülhet sor a részleg 15-25 százalékos részvénypakettjének értékesítésére, amely akár 10 milliárd euróra is rúghat. A részvényt, lévén egészségügyi cég, leginkább defenzív részvénykategóriába sorolhatjuk, de növekedési sztori is lehet benne. A vállalat üzletágai közül ez adja a Siemens csoportszintű bevételének a második legnagyobb részét, illetve az eredményének a legnagyobb hányadát, és mind a bevétel, mind a nyereség növekedése felülmúlta az elmúlt években a Siemens egészét.
A közelmúltban amúgy több példát is láthattunk arra, hogy egy cégcsoport leválasztja a csoporttól jellemzően magasabb növekedési ütemet felmutató ágazatát, amivel jobban kiaknázhatóak a cégértékek – hasonlónak lehettünk szemtanúi korábban az eBay–Paypal vagy a Bayer–Covestro esetében is.
Romániában, bár aligha ismétlődik meg a 2017-es év kiemelkedő GDP növekedése, az elemzői konszenzus így is 3,9 százalékos növekedést mutat 2018-ra. Hajdu Egon favoritja ezért továbbra is a román részvénypiac, ahol a szakember szerint jó célpont a román privatizációs alap (Fondul Proprietatea), mert ez egy eléggé diverzifikált befektetés és nagyon jó az osztalékhozama.
Aki azonban jobban szereti az egyedi részvénysztorikat, az emelkedő olajárakból az OMV román leányvállalatán (OMV Petrom) vagy a gázpiaci óriás, a Romgaz részvényein keresztül részesedhet.
A nagy vásárlási kedvezmények, akciók napjai (melyek közül itthon a hálaadást követő péntek, vagyis a black friday a legismertebb), minden évben rekordot döntenek, és még nagyobb forgalmat eredményeznek a menő cégeknek. A legsikeresebbek az Egyesült Államokban az Amazon, míg Kínában az Alibaba és a JD.com. Erre a trendre érdemes lehet már negyedévekkel korábban is játszani.
Igen ám, de ezek a részvények már rendkívül drágák, így most részletesebben egy lazábban kapcsolódó iparágból származó céget javaslunk. Az XPO az Egyesült Államok legnagyobb ütemben bővülő fuvarozási és logisztikai vállalata, amely mára többek között az IKEA, a Cummins és az Inditex csoport stratégiai partnere, és Észak-Amerika mellett Európában is aktív – meséli Kiss Mónika.
A black friday-hez és a hasonló akciós napokhoz úgy kapcsolódik, hogy az XPO elsősorban a LTL (less-than-truckload) szegmensben kiemelkedő, ugyanis az e-kereskedelem felfutásával (és részben az amerikai ipari megrendelések lassuló növekedésével) a teljes kamionnyi áruk helyet a kis csomagok szállítása dominál.
A cég az elmúlt években jelentős akvizíciókat hajtott végre, így többek között a Waberer's konkurensét, a francia Norbert Dentressangle-t is felvásárolta. A folyamat azonban itt még nem ért véget, a cég további 7-8 milliárd dollárnyi értékben tervez akvizíciókat. Az XPO emellett a teljes logisztikai láncot le tudja fedni (Last Mile), jövőre pedig a jelenlegi elosztópontok számát megduplázná.
Coca-Cola, Exxon, Cisco, Verizon – pár cég azon kevés amerikai blue chip közül, amely még minden részvénypiaci áremelkedés után is 3 százalék feletti osztalékhozamot fizet tulajdonosainak. A zérókamatok világában nagyon felértékelődtek azok a részvények, amelyek (ha betétként tekintünk rájuk) stabil és magas kamatot (valójában osztalékot) fizetnek a tulajdonosaiknak. Természetesen egy részvény soha nem tekinthető teljesen „betétnek”, hiszen az árfolyam le is eshet, de a felsorolt cégek esetében azért számítani lehet a régóta kiszámítható osztalék fennmaradására.
Az olajpala vitatott ágazat. Irgalmatlan olajkészletek vannak az észak-amerikai olajpalában, csak eddig elég drága és környezetszennyező volt a kitermelése. Ugyanakkor az amerikai olajpala-kitermelőkben és -beszállítókban azért bízik mégis Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő portfóliómenedzsere, mert a technológiai fejlődésnek köszönhetően érdemben csökkent az az árszint, ahol már nyereséges az olaj kinyerése, és mivel ez az olajkitermelés nem függ az OPEC kvótáitól, így ennek a szegmensnek minden olyan kitermelést limitáló intézkedés kedvez, amellyel az OPEC igyekszik az árakat fenntartani. Az is segíthet, hogy az elmúlt három-négy évben az olajiparban alig voltak klasszikus kitermelési beruházások.
Az olajpalacégeket figyelmünkbe ajánló befektetési szakember ugyan konkrét befektetési tanácsokat nem adhatott, de pár olajpalacéget kigyűjtöttünk a tőzsdei kínálatból. Ilyen például három hatalmas texasi cég, a Marathon Oil, a Southwestern Energy és az EOG Resources, valamint az oklahomai Continental Resources.
Befektetési tippjeink javarészt olyan ötleteket tartalmaznak, amelyek nem feltétlenül juthatnak azok eszébe, akik különösebb pénzügyi szakértelem nélkül helyet keresnek a megtakarításaiknak.
De mit csináljanak azok, akik továbbra is a bankbetét, lakossági állampapír, egyszerűbb biztosítás, befektetési jegy, pénztári megtakarítás mágikus ötszögében keresnek helyet a pénzüknek?
Miközben a bankbetét egyre kevésbé attraktív itthon, a kollektív megtakarítási formák némi szórással, de jól szoktak teljesíteni. A legvonzóbb előre látható hozam / kockázat aránypárral azonban továbbra is a lakosságnak szánt állampapírok dolgoznak. Cikkünk írása idején a kincstári takarékjegyekkel, a kétéves magyar államkötvénnyel 2 százalék feletti, míg az inflációt követő Prémium Magyar Államkötvényekkel akár 3 százalék feletti hozamot is el lehetett érni. A sivár kamatok idején ezek legalább infláció feletti ajánlatok, vagyis értékmegőrzésre alkalmas megtakarítások.
Több szakember is kiemelte, hogy a stabil világgazdasági növekedés, a munkaerőhiány előbb-utóbb további inflációt fog eredményezni. Márpedig növekvő inflációs környezetben érdemes inflációkövető kötvényeket vásárolni.
Kalapos Csaba, az SPB Befektetési Zrt. vezető privátbankára szerint egy jól összeállított és aktívan menedzselt, vállalati kötvényekből álló portfólió az állampapírok felett tud hozni. A megtérülés – az árfolyam-emelkedés révén – az éves kamatfizetésen felül akár 3-5 százalék is lehet. Különösen az európai pénzügyi szféra kötvényei vonzóak, mert az elmúlt pár évben az európai bankok és biztosítók körében beindult egy kötvény-visszavásárlási hullám, amely során elkezdtek vételi ajánlatokat tenni az alárendelt kölcsöntőke kötvényekre. Elsősorban azért, mert az új szabályozások értelmében már nem lehet a szavatoló-tőke részeként kezelni ezeket a papírokat.
Az OTP Bank, a Raiffeisen bankcsoport vagy a skandináv országokban erős Nordea Bank euróban denominált alárendelt kötvényei emelhetők ki mint potenciális visszahívási célpontok, a biztosítók esetében pedig a francia AXA és Groupama eurós kötvényeinél nőhet meg az esélye egy esetleges névértéken történő visszavásárlásnak.
Ezen kötvények jellemzően még a névérték alatti árfolyamon forognak, így egy visszahívás kedvezne azon befektetőknek, akik tartanak a portfóliójukban ilyen értékpapírokat.
A régió állampapírpiacai közül Szűcs Zoltán, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvény portfóliómenedzsere a horvát és az ukrán állampapírokat javasolja megfontolásra, mert ezek felértékelődhetnek. Kockázatok bőven vannak, de Horvátország és Ukrajna esetében látja a szakember a legnagyobb esélyt a hitelbesorolások felminősítésére, mert mindkét országban javuló a makrogazdasági és adósságpálya.
Szűcs Zoltán szerint általánosságban is igaz, hogy az egyre javuló globális növekedési kilátások, az alacsony inflációs környezet, a mérséklődő sérülékenység és a nyersanyagpiaci árak jövő évi pályája segítheti a feltörekvő piaci, kemény devizás állampapírok piacát. Az említett tényezők képesek lehetnek arra, hogy ellensúlyozzák a geopolitikai kockázatokat és a nagyszámú politikai választásból fakadó bizonytalanságot a régióban.
Az eurózónában kibontakozó, kedvező gazdasági folyamatok, illetve az Európai Központi Bank kevésbé expanzív monetáris politikája tovább erősíthetik jövőre az eurót a dollárral, de akár a frankkal szemben is – véli az Equilor vezető elemzője.
Az euró/dollárnál az 1,15-ös szint jelenthet kedvező belépési lehetőséget az euró vételére, mert a kurzus elérheti akár az 1,20-1,22-es tartományt is.
Az euró-svájci frank árfolyama is eljuthat az 1,20-1,22-es zónáig, ráadásul a svájci jegybank továbbra is igen laza monetáris politikát folytathat. Emlékezetes, hogy 2015 januárjáig 1,20-nál tartották az árfolyamküszöböt, amelyet hirtelen elengedtek, akkor gyors frankerősödést és jelentős felfordulást okozott mindez a pénzpiacon. Az Equilor várakozása szerint hamarosan visszatérhet a jegyzés erre a szintre, sőt meg is haladhatja azt.
A font gyalázatosan szerepelt az elmúlt évben, de többen is további gyengélkedést várnak. A brexit hatalmas szívás az angoloknak, elég, ha arra gondolunk, hogy az eddigi bejelentések alapján legalább 25 ezer londoni bankár hagyhatja el a várost, emellett sorra jelentik be a költözésüket az eddig Londonban működő európai uniós hatóságok is.
Ha 25 ezer bankár elmegy a városból (többek között a Deutsche Bank, az HSBC, a Société Générale, a JP Morgan és az UBS is nagyobb költöztetést jelentett be), az a kiemelkedő keresetek alapján szinte olyan, mintha egy ország egyszerre annyi gyárkapacitást zárna be, ahol 250 ezer embert foglalkoztatnak. Ennek hatása a brit költségvetésre és az angol fontra továbbra is vészjósló.
Hajósi Péter, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója a robotika és automatizáció szektorában bízik. „A technológiai fejlődés egyre nagyobb szerepet kap mind a magánéletünkben, mind a cégek működésében. Úgy gondoljuk, hogy míg jelenleg az automatizáció versenyelőnyt jelent, addig a jövőben fokozatosan elengedhetetlenné válik a hatékony működéshez, aminek következtében 2025-re több mint 1000 milliárd dolláros üzlet lehet.”
Aki hosszú távon gondolkozik, és profitálni akar a technológia gyors ütemű fejlődéséből, mindenképp javasolt ilyen irányban is bővíteni a befektetéseit. Számos olyan cég részvényei elérhetők a tőzsdén, akár ETF-ekbe csomagolva is, akik globálisan a legnagyobb szereplők a robotika és az automatizáció területén.
Vonzó lehet az amerikai bankszektor, elsősorban a közepes méretű bankok, mert az új Fed vezetés valószínűleg csökkenteni fog a szektor terhein – hívta fel a figyelmet Pekár Dávid, aki szerint a hitelportfóliók jók, egyelőre nem láthatók érdemi kockázatok, ahogy a várhatóan emelkedő kamatkörnyezet is jót tehet a marzsoknak.
Érdekesek lehetnek a kiberbiztonsággal foglalkozó cégek is – véli Hajósi Péter. Az ilyen jellegű támadások okozta veszteségek 2021-re ugyanis elérhetik az évi 6000 milliárd dolláros összeget a Gartner piackutató becslései szerint. A cégek a növekvő adatok és az ügyfelek védelme érdekében már elkezdtek többet költeni a biztonságra. 2017-ben 86 milliárd dollárt áldoztak erre, azonban a következő években ez az összeg a sokszorosára duzzadhat.
Az eurózóna részvényeit 2018-ban is vonzó befektetésnek tartja a legtöbb általunk megkérdezett szakember. A régió gazdasági növekedése idén magasabb sebességi fokozatba kapcsolt, amit a konjunktúra indikátorok szerint jövőre is tartani tud.
A monetáris politika ugyan szigorodik, de még mindig nagyon támogató marad a következő évben. Ilyen környezetben a vállalati profitok is dinamikusan tudnak bővülni, ami segíti a részvényárfolyamok emelkedését. A drágulásra pedig még lehet tér, hiszen az árazási mutatók alapján nem mondható túlárazottnak a régió, különösen akkor, ha az amerikai részvényekkel hasonlítjuk össze őket.
Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi értékesítési vezetője szerint a részvénypiacok, illetve azon belül is Európa és Japán felülsúlyozása indokolt marad, de 2018 lesz a legbonyolultabb év azóta, amióta a bikapiac végső fázisában vagyunk.
Magas volatilitás és több, kisebb korrekció is várható, amelyek során nagyon gyors reakciókra lehet szükség. Ez a részvénypiaci gyorsaság a magánbefektetőket szinte megoldhatatlan feladat elé állítaná, ezért inkább a változó kamatozású kötvények és a rugalmas vegyes alapok tűnnek jó választásnak.
Az orosz lakossági értékesítéssel foglalkozó (retail) szektor, elsősorban a kiskereskedelmi láncok piaca, a nyugat-európai piachoz képest jóval szegmentáltabb. Bár a nagy és ismert, globális vásárlási fórumok penetrációja elkezdett emelkedni, de még mindig elég alacsony – írta a Raiffeisen Alapkezelő.
A vezető orosz cégek előtt jelentős piacbővülésre van lehetőség, és ezek a társaságok rövid távon még nincsenek jelentős árversenyre kényszerítve, ráadásul a csökkenő orosz infláció és az ezzel együtt mérséklődő kamatszint is kedvezhet a szektornak és az orosz cégek értékeltségének.