Magyarország nem csak az Európai Unióban és az OECD tagországai között tartozik a sereghajtók közé, de még a Kelet-Európa – Közép-Ázsia régióban is, ha a költségvetési rendszer átláthatóságáról van szó, derül ki az Open Budget Survey 2017 eredményeiből, amelyet a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ismertetett.
Az elérhető 100 pontból Magyarország 46 pontot ért el, ami a vizsgált 115 ország között csak az 57. helyre elég.
A 2015. évi 49 pontos eredményhez képest ez romlást jelent, miközben régiónkban az átlag inkább emelkedett. (A 41-60 pontig terjedő sáv a listán az úgynevezett "korlátozott információ" kategóriája.) A listán még Uganda is megelőz minket, 60 pontot szereztek.
Romhányi Balázs, az intézet vezetője az eredményeket bemutató hétfői sajtótájékoztatón elmondta, a gyenge eredmény oka, hogy a kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készít, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad.
A két évvel ezelőtti eredményhez képest az egyik legfontosabb különbség, hogy a tavaszra előrehozott költségvetési vita miatt a költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza.
A költségvetési átláthatóság lényege, hogy az állampolgárok időben, könnyen és közérthető formában hozzájutnak a közpénzekkel kapcsolatos részletes információkhoz.
Az átláthatóság hiánya
A KFIB szerint az átláthatóság növelése nem pénz, hanem politikai akarat kérdése. Ezt bizonyítja azoknak a Magyarországnál sokkal szegényebb országoknak, köztük öt fekete-afrikai országnak a példája, akik már régóta a miénknél sokkal átláthatóbb rendszereket működtetnek, vagy éppen az elmúlt években előztek meg bennünket ezen a területen.
Az elmúlt évek magyar kormányzati intézkedései, mint a költségvetési törvényjavaslat gyorsított tavaszi elfogadása, a háttérszámítások titkosítása, vagy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítése ezzel szemben kifejezetten romló tendenciát vetítenek előre, írják a közleményben.
(Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyébként épp a jelentés magyar bemutatásának napján beszélt arról, hogy a bizalom, az egyeztetés és a jó nemzetközi gyakorlatok figyelése milyen fontos a magyar gazdaságnak, és hogy ebben szerinte sokat fejlődött a kormány.)
Az International Budget Partnership az egész világon együttműködik civil szervezetekkel azért, hogy elemezze, figyelje és befolyásolja az állami költségvetési folyamatokat, intézményeket és eredményeket. Az IBP célja a nyilvánosság számára átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá tenni a költségvetési rendszereket a kormányzás minőségének javítása és a szegénység elleni küzdelem érdekében. A Ford Foundation, az Open Society Foundations, a Flora and William Hewlett Foundation, a brit kormány nemzetközi segélyezési minisztériuma (UKAid), a francia külügyi és nemzetközi fejlesztési minisztérium, és az UNICEF támogatja az International Budget Partnership „Open Budget Initiative” nevű kezdeményezését.
Az International Budget Partnership nevű nemzetközi civil szervezet Open Budget Survey elnevezésű felmérése az egyetlen olyan adatbázis, amely rendszeresen, nemzetközi szinten és időben összehasonlítható módon méri a nemzeti költségvetések átláthatóságát, a nyilvánosság bevonását és a költségvetést felügyelő intézmények, a parlamentek és számvevőszékek erejét.
A felmérés nem véleményeken, hanem tényeken alapul, amelyeket először az IBP partnerei, az egyes országokban működő, kormánytól független, helyi civil szervezetek gyűjtenek össze. A 142 kérdésből álló kérdőívre adott első válaszokat véleményezi legalább egy másik független civil szakértő, de észrevételezheti a kormány is.
A magyar kormányt képviselő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ezúttal különösen komolyan vette a feladatot, összesen 57 észrevételt tettek, véleményüket a végső döntést meghozó IBP nyolc esetben elfogadta.
Az International Budget Partnership és magyar partner-szervezete, a Költségvetési Felelősségi Intézet azt ajánlja a kormánynak, hogy
Ajánlják azt is, hogy az átláthatóságot biztosító szabályokat intézményesítse. A közpénzügyi döntések minőségének és társadalmi elfogadottságának növelése érdekében törekedjék az állampolgárok és civil szervezetek bevonására a költségvetési folyamatba.
A szakmaiságára és hitelességére máskor látványosan adni próbáló - hiszen mégiscsak a gazdaság ügyeit intéző - Varga Mihály minisztériuma ezúttal nem igazán tett kísérletet arra, hogy kitűnjön az alufóliasisakosok közül. Ha nem tudnánk, hogy idén kampánystratégia, hogy a kormány tagjai enyhe értelmi fogyatékosnak láttatják magukat, kezdhetnénk megijedni. Íme a reakciójuk:
"Az a nemzetközi lista, amelyre ma a sajtó hivatkozik, egy Soros György megrendelésére készített lista, melynek egy célja van: Magyarország lejáratása. Jól látszik, hogy a példaként állított országok többségének költségvetési hiánya magasabb, mint Magyarországé. Magyarország a magyar és EU-s jogszabályok szerint készíti el költségvetését, nem a Soros szervezeteknek akarunk megfelelni. Magyarország költségvetése stabil, 2012 óta az államháztartási hiány az uniós szabályoknak megfelelően 3% alatt teljesül, valamint szinte minden egyéb gazdasági mutató is kedvezően alakul, miközben az államadóság aránya folyamatosan csökken. Ezzel szemben a Soros-féle listán példaként felhozott országok többségében zavaros a politikai helyzet, kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, a költségvetési hiány pedig jóval magasabb, mint Magyarországon."