12 ezer forintos, egyszeri rezsicsökkentést jelentett be csütörtökön közösségi oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök az elmúlt hetek rendkívül hideg időjárására hivatkozott, amikor ennek szükségességét indokolta, de a körülményeket figyelembe véve inkább tűnik kampányelemnek a lépés: a februári hideg ellenére az idei tél egészen enyhe volt, ennek megfelelően a lakossági gázfogyasztás sem volt átlagon felüli.
A kampány-rezsicsökkentés árából több stadiont lehetne építeni (arról nem is beszélve, hány lélegeztetőgép jönne ki belőle!), miközben a gázfogyasztók már egy csomó pénzt buktak a hatósági áron, ami jó ideje a szabadpiaci ár felett van.
Orbán videóüzenetében azt mondta, a rezsicsökkentés értelmében minden család 12 ezer forintot jóváírhat a gázszámlájából. Akik távfűtést vesznek igénybe, azoknak is ugyanez jár, akik pedig szénnel vagy fával fűtenek, azoknak a szociális pénzügyi keretet 1 milliárd forinttal megnövelt összegéből juttatnak ugyanilyen mértékű támogatást. Előbbi esetben Kósa Lajos tárgyal az önkormányzatokkal, utóbbiban Pintér Sándor jár el.
Magyarországon kb. 4,4 millió lakás és 4,1 millió háztartás van, a KSH 2017-es adatai szerint a lakások 74,3 százalékában van bekötve vezetékes gáz, tehát az ezekhez tartozó háztartások kapják meg a 12 ezres leírást. A maradék háztartások túlnyomó többsége valamilyen szilárd tüzelésű kazánnal vagy kályhával fűt, nekik jut majd ugyanennyi a szociális pénzügyi keretből. A villamos energiával fűtők viszont kimaradnak a rezsicsökkentési körből, a Pénzcentrum KSH-adatok és szakértői véleményeken alapuló becslése szerint ez több tízezer háztartást jelent.
Összesítésben úgy becsüljük, a 2018. februári rezsicsökkentés mintegy
48-50 milliárd forintba fog kerülni az államnak,
ennek ellenére valószínűleg nem kell majd hozzányúlni a költségvetéshez, legalábbis a sima gázfogyasztók esetében: az elmúlt években annyi pluszbevétel halmozódott fel az állami tulajdonba került gázcégeknél - az MFGK Zrt.-nél csak 2016-ban 50 milliárd forint -, hogy abból ki kell jönnie a választások előtti utolsó osztogatásnak.
És pont ebben áll a rezsicsökkentés nagy trükkje: az állami gázcégek ugyanis azért tudtak nyereséget termelni, mert az elmúlt években a földgáz világpiaci ára és a hatósági ár közt különbözet keletkezett, mégpedig a világpiaci ár javára. Ugyanez a villamosenergia-piacra is igaz, a jelenséget jól szemlélteti, hogy idén már akadt olyan piaci cég, amely a rezsicsökkentettnél olcsóbban kínálta az áramot, amire a fideszes rezsibiztos igen hevesen reagált.
A lakosság tehát az elmúlt pár évben összességében rosszabbul járt, mint ha piaci árat fizetett volna a gázért. Hogy pontosan mennyivel, azt nehéz megmondani, legutóbb az MSZP-s Tóth Bertalan próbálkozott becsléssel: szerinte 2013 és 2017 közt átlag 70 ezer forinttal fizettek többet a háztartások, mint amennyit fizettek volna, ha az állam engedi érvényesülni az árcsökkenést. Az MSZP ennek kapcsán törvényjavaslatot is benyújtott 32 százalékos rezsicsökkentésre.
A képviselő által közölt összeget azóta nem cáfolta senki, a Fidesz korábban annyit reagált az ezzel kapcsolatos felvetésekre, hogy ha a szocialistákon múlna, eltörölnék a rezsicsökkentést és hagynák, hogy "Brüsszel és a multik döntsenek arról, mennyit fizessenek a magyar családok". A kormánynak nyilván az az álláspontja, hogy hosszabb időtávon fordulhat az elmúlt pár év lakosság számára negatív mérlege, ha elkezdenek emelkedni a világpiaci energiaárak.
Akár így is történhet, egyelőre lehetetlen megjósolni, de azt azért érdemes megjegyezni, hogy végső soron mindenképp a lakosság fizet: ha a magasra szöknek a piaci árak a fixált hatósági árhoz képest, az állami energiacégek veszteségét a költségvetésből kell kipótolni. Ilyen esetben a rezsicsökkentésnek maximum annyi a haszna, hogy könnyebben kalkulálható a rezsire fordítandó havi összeg, de az adókon keresztül közvetve mindenki fizet.
Mindez azonban nem változtat azon, hogy most
jótéteményként tálal a miniszterelnök egy 12 ezer forintos jóváírást, miközben az elmúlt években ennek többszörösét bukták a gázfogyasztók a hatósági árral.
Amiatt is gyanús, hogy nem stimmel valami a mostani rezsicsökkentés indoklásával, hogy Orbán Viktor az elmúlt hetek rendkívül hideg idejére hivatkozott a bejelentéskor. A február valóban szokatlanul hideg volt a mostani télen, ám ez sem fogja az átlag fölé tolni a háztartások gázfogyasztását (és rezsiköltségét), az évszak egésze ugyanis enyhének mondható az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint.
A téli hónapok átlaghőmérséklete +1,63 Celsius fok volt, míg tavaly például –1,34 Celsius fokra jött ki ugyanez, mégsem iparkodott a kormány, hogy rezsicsökkentést jelentsen be.
Az idei tél több éves összehasonlításban sem nevezhető szokatlanul hidegnek, mint az ábrán látható, valamivel a 2010 óta mért téli átlagok fölött van, az OMSZ adatai alapján pedig a 18. legenyhébb tél volt a mérések kezdete, 1901 óta.
Ennek megfelelően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint idén nem csak a 2005-ben mért abszolút gázfogyasztási rekord (2005. február 9-e, 89,5 millió köbméter) nem dőlt meg, de
még a tavalyi csúcsot sem értük el a februári extrém hideg ellenére.
A földgázfogyasztás természetesen összefügg a hőmérséklettel, a hideggel arányosan nő, ám az idei télen arányaiban kevés olyan nap volt, amikor kilengett az érték.
A MEKH közleménye szerint az ország idei téli földgázfogyasztása február 27-én volt a legnagyobb, meghaladta a 66,5 millió köbmétert, de múlt szerdán is csak kevéssel maradt ez alatt. 2017. január 10-én elérte a 69,8 millió köbmétert a napi fogyasztás, ez volt a tavalyi maximum.
Bár lehetett rá számítani, hogy a kormány a választásokig még előrukkol egy újabb rezsicsökkentési körrel, az már nem volt biztos, milyen módját választják ennek és milyen forrásból finanszírozzák majd. A korábbi hírek alapján többféle forgatókönyv is felmerült. A MEKH maga szociális alapú áram- és gázárcsökkentési javaslat kidolgozását jelentett be tavaly tavasszal, erről az egyébként igazságosabb támogatási tervről azonban azóta sem hallottunk semmit.
Két évvel korábban az is felmerült, hogy a paksi atomerőmű által apránként feltöltött nukleáris pénzügyi alapban gyűlő pénzből finanszíroznának további rezsicsökkentéseket. Ez szerencsére ezidáig nem valósult meg, az alapba gyűjtött kb. évi 30 milliárd forint ugyanis arra szolgálna, hogy ne az unokáink zsebére menjen a radioaktív hulladékok tárolásának, végleges elhelyezésének, illetve az egész erőmű leszerelésének jövőbeli költsége.
A mostani rezsicsökkentési kör viszont sem koncepciójában, sem finanszírozásában nem hasonlít ezekre: szociális alapú differenciálásra megint nem kerül sor, a forrás túlnyomó részét pedig esélyesen az állami rezsibevétel biztosítja.
Borítókép: Marjai János / MTI.