Bár az Elios közpénzes munkáival kapcsolatosan az OLAF hosszú hónapokig nyomozott, majd 2017 januárjában a magyar ügyészségnek is benyújtotta a vizsgálati jelentését, a céget a jelek szerint ez nem rázta meg különösebben, a 2017-es közvilágítási közbeszerzéseiket is minimum gyanús körülmények között nyerték el.
Legutóbbi győzelmük szeptemberből egy nettó 1,4 milliárdos megbízás a MÁV-tól összesen 17 állomás LED-világításának kialakítására. Ebből 11 Kelet-, 6 pedig Nyugat-Magyarországon van, a tender emiatt két részegységből áll. Ha tüzetesen megnézzük a közbeszerzési dokumentumokat, kitűnik, hogy ennyire könnyen ennyi pénzt valószínűleg ritkán zsebelhet be valaki.
A történet a szokásos LED-es referenciákkal indult: csak az indulhatott, akinek volt két olyan LED-es munkája az elmúlt 5 évből, amelyek összesen minimum nettó 600 illetve 370 millió forintosak vagy 5600 illetve 1700 LED-es lámpa szereléséről szóltak. (Külön referencia vonatkozott a keleti és a nyugati résztenderre.)
Az Eliosnak így csupán egyetlen vetélytársa akadt, a Dunagép Zrt. A cég alapvetően felsővezetékeket, kábeleket épít ki, közvilágítási referenciájukra annyit találtunk, hogy villanyoszlopokat cseréltek a fővárosban. Hogy ez elég lett volna-e, soha nem tudjuk meg, mivel
EGY OLYAN MESTERIEN ÖSSZECSAPOTT AJÁNLATOT ADTAK BE, MINTHA VÉLETLEN SEM AKARTAK VOLNA NYERNI.
Ajánlatukból a legalapvetőbb dolgok is hiányoztak, derül ki az "Összegezés az ajánlatok elbírálásáról" című dokumentumból (ide kattintva lehet lent kiválasztani majd megnézni). Eszerint a cég a beadványában egymással is ellentmondó állításokat tett, nem írt le kötelezően megadandó adatokat, és nem utalta el az ajánlat érvényességéhez szükséges úgynevezett ajánlati biztosítékot.
Oldalakon keresztül sorolja az összegzés, hogy mik voltak a hiányosságok, amelyeket aztán a hiánypótlási felhívásra sem javítottak ki. Így pedig az Elios - bár papíron volt vetélytársa -, valójában egyedüli indulóként nyert.
A másik megnyert tenderük egy úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt a mátészalkai közvilágításra. Nettó 300 millió forint alatt nem kötelező nyílt tendert kiírni, olyat, amin bárki indulhat, elég, ha öt céget értesít a beruházó, hogy lesz egy ilyen munka, tegyenek ajánlatokat. Itt 262 millióra lőtték be a munka értékét, végül ennyi lett a szerződés végleges összértéke is, augusztusban hirdettek győztest.
Aki ismeri a közbeszerzéseket, az tudja, hogy ez az eljárás magában rejti a veszélyét, hogy előre megvan, kinek akarják adni a munkát, a másik négy induló csak "falból" tesz ajánlatot, vagy ahogy a szakzsargon mondja, a későbbi nyertes hozza magával a többi indulót.
Ezt természetesen nem lehet bizonyítani, és nem állíthatjuk, hogy ez történt. Az azonban kimutatható, hogy az Elios és három vetélytársa máskor jól együtt tudtak működni, míg a negyedik cég Mészáros Lőrinccel dolgozik együtt.
Itt az Elios 262 milliós ajánlatot adott, ezzel nyert. A többiek mind 265 millió párszázezer forintosat. Az Elios 72 havi jótállást ígért, a többiek 36-40 hónaposakat. A Magyar Nemzet egyébként azt írta, a szereposztás a szokásos volt itt az Elios és a baráti cég, a Sistrade között: a Sistrade még 2016 decemberében készítette el a közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó tendertervet.
A közvilágítás korszerűsítését a beruházó építési beruházásnak minősítette, csakúgy, mint sok más eliosos közbeszerzésen is. Ez csak azért érdekes, mert elvileg a közvilágítási lámpák beszerzése, üzembe helyezése és karbantartása áru- és szolgáltatásmegrendelésnek minősül. Ha ennek minősítették volna, akkor nyílt eljárást kellett volna hirdetniük, bár valószínűleg az sem vezetett volna más eredményre.
Borítókép: Bődey János / Index.