Zajlik az Európai Parlamentben annak vizsgálata, hogy el kell-e indítani Magyarországgal szemben az uniós atombombának is nevezett 7-es cikkely szerinti eljárást. Ennek részeként az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottsága is elkészítette a maga jelentését hazánkról, amelyben azt vizsgálja, megfelelő módon költöttük-e el az uniós támogatásokat. A Népszava birtokába került dokumentum szerint a pénzt az EU alapértékeit veszélyeztető módon használta fel a magyar kormány, és ezt szankcionálni kell.
A tavaly május óta zajló vizsgálatban azt nézik meg, szükség van-e uniós fellépésre Magyarországon az EU alapértékeinek védelmében. Ha úgy találják, hogy igen, akkor az unió szankciókat léptethet életbe Magyarországgal szemben. Ezek a támogatások megvonásával, de szélsőséges esetben akár a tagállami szavazati jog megvonásával is járhatnak, de csak egy többlépcsős folyamat után.
A vizsgálatot az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság folytatja le, a procedúra részeként a Költségvetési Bizottság is elkészíti a maga jelentését, amelynek fókuszában a támogatások felhasználása áll. A cikk szerint ez már el is készült, és benne a bizottság javaslatot tett 7-es cikk szerinti eljárás megindítására, mivel a korrupció jelenlegi szintje, valamint az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának hiánya az EU-ról szóló szerződés 2. cikkében megfogalmazott értékek megsértését jelentheti.
A jelentés konkrétumokat is említ ennek alátámasztására. Mint írják, az EU-támogatások a magyar GDP 1,9-4,4 százalékát teszik ki, és az állami beruházások több mint felét adják, ugyanakkor a magyar korrupciós index 2008 óta 19 ponttal csökkent, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a 2013-2016 közötti időszakra vonatkozóan végzett 41 országos vizsgálatnak (ami a második legtöbb az EU-ban) a 85 százalékát „igazságügyi és pénzügyi ajánlásokkal” zárták, az elmarasztalások pénzügyi hatása elérte az összes támogatás 4,16 százalékát, ami az Unióban a legmagasabb, és túlságosan nagy (36 százalék) az egyszereplős közbeszerzések aránya.
Ez azonban önmagában még nem feltétlen jelenti, hogy a 7-es cikk alkalmazásra kerül. Az ugyanis egy többlépcsős eljárást rögzít, első lépésként a Tanács négyötödös többséggel és az EP egyetértésével megállapíthatja, hogy EU értékei súlyos sérelmének „egyértelmű veszélye” áll fenn. Az érintett tagállamot meg kell hallgatni, és a Tanács ajánlásokat is megfogalmazhat arról, hogyan kellene a vitás helyzetet megoldani.
Ezután az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács jogosult fellépni. A tagállamok egyharmadának, vagy az Európai Bizottságnak a javaslata alapján az Európai Tanács egyhangúan kimondhatja, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az alapértékeket. Ezután a Tanács minősített többséggel dönthet különféle szankciók bevezetéséről, akár a tagállam szavazati jogának felfüggesztéséről is.
Mivel az alapértékek megsértéséről szóló állásfoglaláshoz egyhangú szavazás kell, az egész elbukhat ezen a ponton, Magyarország ugyanis ebben az ügyben egy platformon áll Lengyelországgal, ami ellen szintén folyik a 7-es cikk szerinti vizsgálat tavaly december óta. Ha a két tagállam vétózza az egyhangú szavazást a másik ügyében, akkor nem léphet életbe az uniós atombomba, márpedig az erről szóló határozatot már mind a két ország parlamentje elfogadta.