Tíz magyarból négy túlzsúfolt háztartásban lakik, vagy legalábbis lakott tavaly - ez derült ki az Eurostat legújabb összeállításából. Ezzel Magyarország a hatodik legrosszabb helyen szerepel abban, hogy mennyi helye van az embereknek. 

A túlzsúfolt háztartásnak az számít az Eurostat szerint, ahol nincs elég tér az adott ingatlanban ahhoz képest, hogy hányan laknak benne. Ezt olyan kritériumok alapján állapítja meg az EU statisztikai hivatala, hogy például jut-e az adott lakásban egy szoba minden 18 évnél idősebb családtagra. 

Az Európai Unióban 2016-ban átlagosan az emberek 16,6 százaléka lakik ilyen, túlzsúfolt lakásokban, de az országos bontásban látszik, hogy ez nagyon egyenlőtlenül oszlik meg az unióban: a keleti tagállamokban nagyon sokan laknak ilyen háztartásokban, a déli tagállamokban kicsit jobb a helyzet, nyugaton pedig mélyen az átlag alatt van azoknak az aránya, akiknek nincs elég helye a lakásában. Mindez nyilvánvalóan a lakosság jövedelmével és a szegénységi mutatókkal függ össze. 

Nem igazán meglepő ezek után, hogy a helyzet az EU-n belül Romániában a legrosszabb, ahol a lakosság majdnem fele, 48 százaléka él túlzsúfolt lakásokban. Magyarországon ez az arány 2016-ban 40,4 százalék volt, 2017-ben pedig 40,3 százalékra javult, vagyis gyakorlatilag nem változott. Feltételezhető tehát, hogy nem is igazán javult, főleg, hogy bár sok új lakás épült az elmúlt időben, azok a háztartások, akiket a túlzsúfoltság, mint probléma érint, nem igazán tudják ezeket megvásárolni vagy kibérelni.