Az inflációs nyomás erősödik, a növekedés lassul, ugyanakkor a török és argentin kötvénypiaci "balhé" (pontosabban spread-szélesedés) nem rengette meg a világot - ez volt a három legfontosabb megállapítása az Európai Központi Bank (ECB) szeptemberi kamatdöntő ülésének, amelynek jegyzőkönyvét majdnem egy hónappal később ma publikálta a bank.

Az európai növekedésről megfogalmazott nyakatekert mondat alapvetően pesszimista: "ha kétszer egymás után lefelé kellett korrigálnunk bizonyos növekedési előrejelzéseinket, azt már nem tekinthetjük teljességgel átmeneti, vagy véletlenszerű kiigazításnak." - mondja a szöveg, magyarul: tényleg visszaeshet a növekedés üteme.

Az ECB értékeléseinek szövegelemzése mindig külön művészet, de az első nyugati kommentárok szerint a bank azt akarta mondani, hogy a kereskedelmi háború burjánzása a globális bizalom csökkenését eredményezte, a részvényárak a fokozott geopolitikai és kereskedelmi feszültségek fényében érthető módon csökkentek, az euró pedig relatíve felértékelődött néhány feltörekvő deviza gyengülése miatt.

Emlékeztetőül. a szeptemberi ülés után az ECB visszafogta az eszközvásárlási programját, az idei évi növekedési prognózisát pedig 2,1 százalékról, 2 százalékra, a jövő évit 1,9 százalékról, 1,8 százalékra csökkentette. A pénzromlásról pedig annyit mondott, hogy a nyomás fokozódik. Az infláció ugyan évek óta eltűnt a világ nagyobbik részéről, de a nyersanyagárak (szén, olaj, gáz), illetve a mindenbe begyűrűző lakossági és vállalati energiaárak idei emelkedése miatt az inflációs nyomás valóban újra fenyegetőnek tűnik.