Mintegy 17 millió európai uniós állampolgár él vagy dolgozik jelenleg a hazáján kívül, másik tagországban, számuk több mint kétszeresére nőtt a 2007-ben regisztrált 8 millióról – közölte csütörtökön az Európai Bizottság.

A más tagállamban élő uniós polgárok közül 9,5 millióan "gazdaságilag aktívak", ehhez jönnek hozzá 2 millióan olyanok, akik naponta ingáznak a határokon át a munkahelyükre. Az emelkedés ellenére a bizottság szerint ezek a számok még mindig meglehetősen alacsonynak számítanak az 512 milliós lakosságú EU-ban. Az egységes belső piac helyzetéről szóló jelentésben arról is beszámoltak, hogy 1987-es indulása óta nagyjából 9 millióan vettek részt az Erasmus programban.

A bizottság szerint az egységes piacból származó haszon felér az Európai Unió bruttó hazai termékének (GDP) 8,5 százalékával, ugyanakkor az integráció további elmélyítésére lenne szükség, hogy a belső piacban rejlő potenciált a digitális korban is maximálisan ki lehessen aknázni, biztosítva a fenntartható növekedést, ehhez viszont "több politikai bátorság és elkötelezettség" kellene.

"Érdemes emlékeztetni arra, hogy az egységes piac miként javítja mindennapi életünk minőségét és jelent egyedülálló ugródeszkát vállalataink számára. Egy olyan világban, ahol a multilateralizmust megkérdőjelezik, és ahol Európa versenytársai mind a GDP, mind a népesség tekintetében gyorsabb növekedést mutatnak, az egységes piac egyedülálló eszköz arra, hogy megőrizzük és erősítsük kontinensünk tekintélyét, értékeit és befolyását a világban" - mondta Jyrki Katainen, az Európai Bizottság gazdasági növekedésért és beruházásokért is felelős alelnöke.

Az európai polgárok az egységes piac révén szabadon utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak, élhetnek és alapíthatnak családot az EU-n belül. Akár belföldön, akár határon keresztül vásárolnak, a termékek bőségesebb kínálatából választhatnak alacsonyabb árakon, és mindezt magas szintű környezetvédelmi, szociális, fogyasztóvédelmi normák mellett tehetik meg - közölte a bizottság.