Ötven éve nem voltak ennyire aranyéhesek a központi bankok.
A világ jegybankjai tavaly 651,5 tonna aranyat vásároltak, ami 74 százalékkal több a 2017. évinél, illetve csaknem ötven éve a legnagyobb mennyiség - adta hírül az MTI.
A központi bankok által tavaly vásárolt arany értéke 27 milliárd dollár volt - áll az Arany Világtanács (WGC) jelentésében. A legnagyobb vásárló Oroszország volt tavaly, 273,7 tonnával, amelyet Törökország és Kazahsztán követett, de felhalmozott például Lengyelország és India is.
Az orosz jegybank aranytartaléka tavaly már a 13. egymást követő évben nőtt, és a vizsgált időszakban 1726,2 tonnáról a múlt év végére 2100 tonnára emelkedett. Az orosz jegybank arany- és devizatartalékában az arany aránya 18,5 százalék volt a múlt év végén. Oroszországot gúzsba kötik a nyugati szankciók, így felerősödött a Kínával folytatott arany - hadfiipar - olaj háromszögben folytatott cserebere.
A londoni székhelyű OMFIF kutatóintézet számításai szerint a világ jegybankjainak aranytartaléka jelenleg közel 1400 milliárd dollárt ér. A nagy aranyvásárlási lázba Magyarország is bekapcsolódott.
Az arany amúgy korábbi jellemző trendjeivel ellentétesen viselkedik mostanában. Amikor a világ tőkepiacai gyengélkednek, akkor az arany, mint menekülő instrumentum drágulni szokott. Nos, 2018-ban szinte minden piac pocsékul teljesített, de az arany sem volt kivétel, egy évvel korábbi árszintjéhez képest az arany, jelenleg 1300 dolláros unciánkénti ára is visszaesést mutat.
Szintén ismert összefüggés az olaj és az arany árának fordított arányossága, 2018 végén az olaj nagyot zuhant, és bár ez valamelyest segített az arany jegyzésein, de az emelkedés minimális volt.