Július elsejétől elindul a kormány legújabb család- és lakástámogatási programja, a falusi csok, amely egyszerre akarja benépesíteni az országot és újraéleszteni a csökkenő lélekszámú falvakat. A kormány a múlt héten ki is adta a falvak listáját, ahol már lehet készülni a jelentkezésre. De sikerülhet a kormány kettős terve? És ehhez szükség van egy külön programra? Térképre raktuk a falusi csokba bekerülő és abból kimaradó falvakat, hogy megtudjuk, mi értelme van a kormány legújabb húzásának.
Bár a kormány sokat beszélt már a falusi csokról, annak pontos működése egyelőre nem ismert, mert a vonatkozó jogszabály még nem jelent meg. Jelenleg a politikusok nyilatkozatai alapján körvonalazható, hogyan is néz majd ki a program.
A falusi és a sima csok között az a legfontosabb különbség – ahogy arról a programért felelős Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa a Magyar Nemzetnek beszámolt –, hogy:
A lekérhető, vissza nem térítendő támogatás összege egy gyermeknél hatszázezer, két gyermeknél 2,6 millió, legalább három gyermeknél pedig tízmillió forint. Ebből 300 ezer, 1,3 illetve 5 millió forintot lehet lakásvásárlásra költeni, ha pedig valaki nem akar vásárolni, csak felújítani, akkor maximum ennyi pénzre lehet pályázni. Ezenfelül még lehet persze kamattámogatott hitelre pályázni, bár hogy pontosan mennyire, azt egyelőre még nem tisztázta a kormány.
Ezenkívül azt is tudni lehet már, hogy hol vannak azok a falvak, ahol igényelni lehet majd az új csokot, hiszen a kormány már előállt a programban első körben részt vevő 2486 település listájával. Ezek elvileg mind olyan települések, ahol csökken a népesség. Korábban a kormány azt nyilatkozta: aszerint válogatnak majd a kistelepülések között, hogy a 2003. január 1-i állapothoz képest hol csökken az országos átlagnál jobban a népesség.
Rátettük a településeket egy térképre, hogy látszódjon, hol vannak a szerencsés falvak, és ahogy látszik, a csokra jogosult települések az egész országban megtalálhatók. Bár szabad szemmel annyira nem látszik, de
a legtöbb falusi csokos település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, összesen 329,
a legkevesebb pedig Csongrádban, mindössze 44. A különbség valószínűleg a megyék eltérő településszerkezetének tudható be, legalábbis részben. A programba bekerült falvak azonban nagyon eltérőek, a csaknem 5000 fős községektől az alig száz lelkes falucskákig kerültek települések a listára.
Abban is nagy eltérések vannak, hogy ezek a falvak hol helyezkednek el: vannak, amelyektől autóval úgy 10-15 percre van egy nagyobb város vagy megyeszékhely, és vannak, amelyek egy órára vannak a helyi központtól.
A listát rögtön a megjelenés után elkezdte elemezgetni a sajtó, és több érdekes dolog is kiderült. A Népszava például arra figyelt fel, hogy szerepelnek a listán olyan, ukrán határ menti települések, amelyeknek papíron legalábbis nőtt a lakossága az elmúlt években, mert oda jelentkezett be sok magyar állampolgárságot kapó, gyakran magyarul nem nagyon beszélő ukrán állampolgár. Szintén sokaknak szemet szúrt, hogy szerepelnek a listán olyan népszerű nyaralóhelynek számító balatoni települések is, mint például Fonyód, Balatonakali vagy Révfülöp.
Talán fontosabb kérdés, hogy milyen települések nem kerültek rá a listára, mert az 5000 lélekszámú falvak közül ezekből van kevesebb. Ha ezeket is térképre tesszük, abból már sokkal érdekesebb dolgokra derül fény.
Látható, hogy a legtöbb olyan, legfeljebb 5000 fős falu, ahol nem lesz elérhető az új csok, nagyobb városok vagy a főváros körül van. A térképen látszik, hogy Győr, Sopron, Szombathely, Keszthely, Pécs, Szeged és Miskolc körül is kialakult egy kimaradó kör, ahogy Pest megye nagyobb része is sárgállik a térképünkön. Feltételezhető, hogy ezek olyan települések, amelyek a közeli város vonzása miatt még nem kezdték el elveszíteni a lakosságukat, vagy ahol még növekedhetett is a népesség a városból kiköltözők miatt.
Szintén sok település van az osztrák határ közelében, ahol feltételezhetően nem a közeli magyar városba, hanem Ausztriába járnak át az emberek dolgozni. Persze vannak kivételek is, mindentől távoli, aprócska falvak, mint például az 57 fős, Zala megyei Gosztola a szlovén, vagy a 110 fős, BAZ megyei Filkeháza a szlovák határnál. Ezek és a hasonló falvak azért nem kerültek föl a listára, mert bár alig lakik ott valaki, gyakorlatilag nőtt a népesség 2003 óta, vagyis ezek a szerencsés kivételek.
Felmerül persze a kérdés, hogy mi szükség van egyáltalán egy külön falusi csokra, és hogy milyen házat lehet venni max. 5 millió forintból. Ennek megértésében segít, ha megnézzük az ingatlanárak alakulását a községekben.
Ahogy Madurovicz-Tancsics Tünde, az Eltinga Ingatlankutató Központ elemzője az Indexnek elmagyarázta, a falusi ingatlanpiacon nagyon sokat számít az, hogy a támogatást nem csak új építésű házak megvásárlására vagy építésre lehet fölvenni: az eladott használt ingatlanok átlagos ára az ország keleti részében 4,6-4,9 millió, a Dél-Dunántúlon 5,9, Közép- és Nyugat Dunántúlon pedig 10 millió forint körül alakult, míg ez utóbbi régióban például az újonnan épített házak átlagosan 23 millió forintért mentek el.
Ráadásul viszonylag kevés új építésű házat adnak el a községekben, annyira, hogy sok megyére nem is számol átlagárat a KSH. Az MNB adataiból szintén az látszik, hogy a kistelepüléseken az ingatlantranzakciók kétharmada 5 millió forint alatti,
vagyis nagy az ilyen, olcsóbb, használt lakásokra a kereslet, amiben a sima csok nem nagyon tudott segíteni.
A falusi csoknál viszont egy háromgyerekes vagy három gyereket vállaló család akár csak a támogatásból, vagyis hitel nélkül meg tud vásárolni és fel tud újítani egy házat, de a két gyerek után vásárlásra felhasználható 1,3 milliót sem kell sokkal kiegészíteni ahhoz, hogy kijöjjön belőle egy ház.
Ez pedig sokat számíthat mondjuk egy olyan családnak, amely azt mérlegeli, hogy melyik faluba költözzön családot alapítani valamelyik nagyobb város közelében: abba, amelyik mondjuk 5-10 perccel közelebb van, de kiesik a programból, vagy amelyikhez még egy kanyarral tovább kell menni, de ahol jár a falusi csok. Ha például egy szombathelyi párnak kell döntenie, hogy a csokos listán szereplő Bucsu vagy az arról lemaradó Sé legyen-e az új otthonuk.
Madurovicz-Tancsics Tünde szerint arra lehet számítani, hogy a falusi csok leginkább a városokhoz közeli falvakban lehet népszerű, vagy az olyan kistelepüléseken, ahol a közelben van valamilyen gyár vagy hasonló munkalehetőség. Persze az olyan tényezők is számíthatnak, hogy hol van iskola, óvoda vagy bölcsőde, és hogy ahol van, az jónak számít-e, vagy sem.
A kormány a Magyar falu programban a falusi csok mellett óvoda- és bölcsődeépítésre is sok pénzt adna a falvaknak, bár ezekre az önkormányzatoknak kell pályázniuk, így egyelőre nem tudni, hogy hol épülhetnek vagy bővülhetnek az intézmények. A városok közelében lévő falvaknál viszont az is elképzelhető, hogy ez nem is lesz akkora szempont, mert a szülők munkába menet elvihetik a gyerekeiket is a városi óvodába vagy iskolába.
Ami az ingatlanárakat illeti, az valószínű, hogy egyes, népszerűbbé váló településeken emelkedhetek az árak, összességében viszont nem biztos, hogy ez az átlagos ingatlanárakban is meg fog látszani. A községekben már eddig is gyorsabban bővült az ingatlanpiaci tranzakciók száma, mint a városokban (2016–17-ben 9,3 százalékkal, míg országosan csak 5,3 százalékkal), az ingatlanárak viszont nem változtak ilyen intenzíven. Ennek persze az is lehet az oka, hogy ha egy faluban egy évben egy lakást vettek, a következőben meg kettőt, azzal már duplájára emelkedett a tranzakciók száma.
A falusi csokból nemcsak falvak, de emberek is kimaradnak majd: mint már fentebb említettük, a falusi csok feltételei szigorúbbak, mint a rendes csoké, különösen ami a tb-hozzájárulást illeti. Legalábbis az eddigi nyilatkozatokból ez derült ki, bizonyosan csak a jogszabály megjelenésével tudjuk majd ezt állítani.
Az egyéves tb-hozzájárulás elvárása mindenesetre azt jelenti, hogy akinek nincs folyamatos munkaviszonya egy vagy két évig, az nem kaphat támogatást, beleértve azokat is, akik közfoglalkoztatásban dolgoznak. Bár a közfoglalkoztatás jár tb-jogviszonnyal, a közmunkaprogramok nem tartanak egy évig, főleg nem kettőig, és még ha egyik programból a másikba is kerül egy közmunkás, a program végén akkor is megszakad a jogviszonya. A sima csok feltételei 30 nap megszakítást még megengednek a jelentkezőnek.
A csok bevezetésénél is attól tartottak sokan, hogy a szegényebb, közmunkából élő családok kiesnek majd emiatt a programból, miközben sokan nagyon is rászorulnak lakhatási támogatásokra. Különösen attól tartottak, hogy sok cigány család esik majd el a lakhatásra költhető állami támogatásoktól ezek miatt a szabályok miatt.
A szigorúbb feltételekkel megint csak felmerül a lehetőség, hogy ők kiesnek, pedig a közel 2500 település nagy részén valószínűleg sok olyan család van, ahol a szülők közfoglalkoztatottak vagy nem tudnak évekig tartó folyamatos tb-jogviszonyt felmutatni a jelentkezés előtt, mert nincsenek annyira stabil munkahelyek a környéken, ahol egy-két évig lehet dolgozni. Így az új rendszerből sok olyan család kieshet, amelynek jól jönne a ház, és gyerekeik is vannak vagy lesznek, mégsem segít nekik az állam.
A kormány azzal indokolta a szigorúbb feltételeket, hogy a cél az, hogy „becsületes magyar családok élhessenek az otthonteremtésüket segítő lehetőséggel, a tisztességtelen szándékúak pedig ne tudjanak visszaélni vele”, legalábbis ezt a választ kapta az RTL Klub. Hogy pontosan mi az összefüggés a tb-jogviszony és a becsületesség között, az nem teljesen tiszta.
(Borítókép: Németh Sz. Péter / Index.)