A gazdasági és technológiai fejlődésnek köszönhetően manapság jóval több húst eszünk, mint korábban. Egy a Science-ben publikált felmérés szerint az elmúlt ötven évben megduplázódott a globális húsfogyasztás mértéke. Míg 1961-ben átlagosan 23 kg húst evett egy ember, addig 2014-ben már 43 kilót. (Persze hatalmasak a különbségek az egyes országok lakói között.)
2050-re azonban 50-70 százalékkal emelkedhet a hús iránti kereslet.
Elsősorban azért, mert Kínában és Indiában – a fizetőképes vevőréteg növekedése miatt – egyre elterjedtebbé válik a fehérjedús étrend.
Ha csak a következő tíz évet nézzük, a fejlődő országokban majdnem 20 százalékkal, a fejlett államokban pedig mintegy 7,5 százalékkal esznek majd több húst.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint az állattenyésztés felelős a globális üvegházgáz-kibocsátás 18 százalékáért. (Ezt ráadásul sok kutató nagyon alulbecsültnek tartja, a Worldwatch Intézet egyik tanulmánya szerint például a valós szám inkább 50 százalék körül van.) A tehenek kérődzése és ürüléke metángázt termel, a takarmány termesztése pedig rengeteg termőföldet és vizet igényel.
Az állattenyésztés melléktermékei szennyezik az ivóvizet, aminek felét már így is a húsukért tartott állatoknak termesztett takarmánynövények öntözésére használják el.
Egyre nyilvánvalóbb tehát, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában fenntarthatatlan. A tudósok és a befektetők azonban tudják, hogy az emberek többsége nem akar lemondani az ízélményről, ezért kitaláltak egy kicsit bizarr, de működőképes megoldást.
Olyan műhúst próbáltak előállítani, ami szinte megtévesztésig hasonlít az igazi húshoz, de nem kell hozzá állatok milliárdjait lemészárolni.
A befektetők akkora lehetőséget látnak ebben, hogy például az egyik növényi alapú húst előállító cég, a Beyond Meat részvényeinek árfolyama már a második kereskedési napra majdnem háromszorosára – 25-ről 67 dollárra – ugrott a New York-i tőzsdén, és a cég néhány nappal a kibocsátás után elérte az 5 milliárd dolláros értéket. A cég befektetői között van Bill Gates és Leonardo DiCaprio is.
Az Egyesült Államokban az 1960-as években a csirkék 90 százalékát még családi farmokon nevelték, azonban ma már a csirkehús 99 százaléka nagyüzemi telepekről származik. Eléggé beszédes, hogy a gigantikus marhafarmokat – borzasztó szóviccel – Cowschwitznek csúfolják Amerikában.
Az ilyen „gyárakban” összezsúfolják az állatokat, és növekedési hormonokat tömnek beléjük. Ez a rendszer egyébként kedvez a bakteriális fertőzéseknek, hiszen az egymás mellett ácsorgó marhák, csirkék, sertések a saját ürülékükben tocsogva élnek, ezért kell gyógyszerezni őket, nehogy elkapjanak valami fertőzést. Manapság az USA antibiotikum-készletének 60 százalékát az állatállomány kapja. Mindezek miatt kérdéses, hogy az így tenyésztett állatok húsa egyáltalán természetesnek tekinthető-e.
Magától értetődő lehetőség lenne a környezet (és az állatok) megkímélésére, ha egyszerűen kevesebb húst ennénk. Őskorkutatók szerint azonban a húsimádatunk az evolúcióban gyökerezik – a hús nagyon fontos szerepet játszott a fizikai fejlődésünkben, például az agyunk megnövekedésében –, így nem valószínű, hogy a közeljövőben elkezdenénk kevésbé kívánni. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne csökkenteni a megevett hús mennyiségét.
Pár hónapja robbant a hír, hogy a Burger King olyan Whoppert dobott piacra, amely génszerkesztett műhúspogácsával készül. Egyelőre csak St. Louisban és az elővárosaiban működő 59 gyorsétteremben tesztelik, hogy mennyire van igény a nem állati eredetű fehérjéből készült szendvicsekre.
Az Impossible Whopper azonban olyannyira népszerű lett a vásárlók körében, hogy még idén a cég összes amerikai éttermében étlapra kerül.
Ráadásul az emberek annyira rákattantak, hogy több étterem is kifogyott a burgerből.
Kíváncsiak voltunk, hogy Magyarországon mikor kerül majd étlapra az Impossible burger, de megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a Burger King Hungary.
Ez a „hús” egyébként nem csak növényekből készül, az eljárás kulcsszereplője ugyanis a Pichia pastoris nevű élesztőgomba. Nagyon leegyszerűsítve: egy szójából származó fehérjét kódoló gén – amely hasonlít az emlősökben található egyik génre – és az élesztőgombából származó gén segítségével állítják elő a húsízért felelős fehérjét, amelyhez aztán szója- és búzaproteineket adagolva gyártják le a hamburgerpogácsát és még egy rakás másféle műhúst is.
A vásárlók benyomásai alapján az így készült húspogácsa ízében, illatában és állagában is olyan, mint amilyen eddig is volt a burgerekben.
A feltaláló cég az Impossible Foods nevű kaliforniai vállalat, amelyet a Stanford Egyetem professzora, Pat Brown alapított, a befektetői között pedig Bill Gates mellett olyan hírességek is ott vannak már, mint Jay Z, Ruby Rose, will.i.am vagy Serena Williams. A befektetők összesen már 750 millió dollárt (vagyis több mint 200 milliárd forintot) invesztáltak a cégbe.
Nemrég a legnagyobb amerikai házhozszállítós pizzalánc, a Little Caesars is bejelentette, hogy leszerződött a céggel, és Impossible Supreme néven műhúsos pizzát kezd árulni.
Az Impossible Foods termékei a növényi ételekhez hasonlóan koleszterinszegények, nyomokban sem tartalmaznak a nagyüzemi állattenyésztésben használt hozamfokozó hormonokat, antibiotikumokat, ráadásul előállításuk sokkal környezetkímélőbb a hagyományos tenyésztésnél. A szarvasmarhahúsból készített hamburgerpogácsákkal szemben az elkészítésükhöz 95 százalékkal kevesebb szántóra és legelőre, 74 százalékkal kevesebb vízre van szükség, mindeközben 87 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kerül a levegőbe. A cég sokáig tesztelte termékei esetleges egészségkárosító hatását, míg végül megkapta az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hatóságának engedélyét a forgalmazásra.
Pár héttel ezelőtt aztán a McDonald's is beszállt a műhúsbizniszbe, ők a Nestlével közösen Németországban dobták piacra a Big Vegan TS burgert. Ők a hússzerű állagot répa-, cékla- és kaliforniaipaprika-kivonat felhasználásával hozzák létre.
A növényi alapú eljárás mellett van egy másik módszer is, amikor nem növényi, hanem állatokból származó sejteket használnak a laborhús előállításához. A San Franciscó-i székhelyű Memphis Meats termékeit például műhúsnak nevezi a sajtó, pedig a hússzövetet „bioreaktorokban” tenyésztik, élő állatokból vett sejtekből.
A cég létrehozott már mesterséges csirke-, marha- és kacsahúst is, és azt állítják, hogy tápanyagérték és -szerkezet tekintetében ezek nem maradnak el a hagyományos hústól.
Az állatokból olyan sejtmintákat vesznek, amelyek újra tudnak képződni. Ezt a sejtet pedig oxigénnel és tápanyagokkal – cukorral, vitaminokkal és ásványokkal – látják el. Ebből növesztik a vázizomszöveteket. Mintegy 9-21 nap alatt pedig elkészül a műhús. (Az időhatékonyság nem elhanyagolható. Ahhoz ugyanis, hogy például 544 kilónyi szarvasmarhánk legyen, 18 hónapig kell nevelni a tehenet, ám ebből a súlyból csak 204 kilogramm a hasznosítható hús.)
A folyamat 90 százalékkal kevesebb üvegházgázt generál, mint a hagyományos állattenyésztés és húsipari tevékenység. A műhús ráadásul nem igényel antibiotikumokat. Az eljárás sokkal hatékonyabb a hagyományos módszereknél, az állattenyésztésnél ugyanis 23 kalóriányi takarmányra jut egy kalóriányi megtermelt hús, míg a Memphis Meatsnél csak 3 kalóriát fektetnek be, hogy egy kalóriát nyerjenek. Ráadásul egyetlen állatból kivett szövetmintából 10 000 szarvasmarha húsának megfelelő mennyiséget tudnak előállítani laboratóriumi körülmények között.
A vállalat egyébként „tiszta hús”-nak nevezi a terméket, utalva a nagyságrendekkel kisebb ökológiai lábnyomra, illetve arra, hogy az előállításhoz nem kell állatok tömegeit lemészárolni.
A Memphis Meats 17 millió dollárnyi befektetést szerzett a DFJ kockázati tőkealaptól, amely korábban olyan cégekbe fektetett, mint a Skype, a Tesla és a SpaceX. Az alap befektetői között van Bill Gates, Richard Branson, Kimbal Musk (Elon Musk testvére), Jack Welch (a GE egykori vezetője), valamint a terménykereskedelemmel foglalkozó Cargill konszern.
Richard Branson, a Virgin tőkealap tulajdonosa úgy véli, hogy a műhúsban van a jövő.
Hiszem, hogy harminc év múlva semmilyen állatot nem fogunk többé lemészárolni. Minden hús vagy tiszta hús lesz, vagy növényi alapú. Ugyanolyan az íze, és egészségesebb mindenki számára.
Az állati eredetű laborhús előállítási költsége még mindig magasabb ugyan, mint a hagyományos termékeké, vagy a növényi alapúé, de a kutatók és a befektetők bíznak benne, hogy hamarosan elérheti a hagyományos termékek bekerülési költségét.
A nagy húsipari konglomerátumok is dollármilliókat fektetnek be a Memphis Meatshez hasonló startupokba, sőt, az IKEA is próbálja meglovagolni a trendet, ők jövőre vezetik be – egyelőre csak tesztelési céllal – a növényekből készült húsgolyót.
Egyetemi kutatóközpontokban is fejlesztenek műhúst, a Maastrichti Egyetemen van az egyik legjelentősebb projekt, amelyet a Google társalapító Sergey Brin is támogat.
Azért még egyáltalán nem biztos, hogy ezek az innovatív törekvések megoldják a globális környezetszennyezés és éhezés problémáját. Vannak ugyanis, akik azt hangsúlyozzák, hogy túl sok az ismeretlen tényező a táplálkozásunkban ahhoz, hogy egy ilyen radikális termék hosszú távú hatásait meg lehessen jósolni. David L. Katz, a Yale Egyetem professzora szerint például nem lehetünk biztosak benne, hogy minden olyan anyagról tudunk már, ami az étkezésünk szempontjából fontos, így a laborhúsból könnyen kimaradhatnak olyan fontos összetevők, amelyek jelentőségét még nem ismertük fel.