A miniszterelnök veje rövid távú kampánytémának tartja, hogy Karácsony Gergely adójavaslatot nevezett el róla, de mint az Indexnek elmondta: mivel ezt nem köteles eltűrni, személyiségi jogi pert kezdeményez Karácsony Gergely ellen.
Karácsony Gergely zuglói polgármester a főpolgármesteri kampányban ismertette a Tiborcz-adónak nevezett javaslatát, amelynek értelmében az 500 millió forint feletti budapesti ingatlanokat megadóztatnák, az ebből befolyó összeget pedig szociális bérlakásépítésre költenék.
Az Index elérte Tiborcz Istvánt, aki kizárólag erről az ügyről akart nyilatkozni. Elmondta, hogy különösebben nem vette zokon a szerinte csak a kampánynak szóló adójavaslatot, de miután a Kúria kimondta, hogy nem közszereplő, ezért nem köteles eltűrni, hogy más politikai célból használja a nevét, ezért jogi lépéseket tesz, személyiségi jogi pert kezdeményez.
Különösebben tényleg nem szeretnék ezzel foglalkozni, de ha Karácsony Gergely jó ötletnek tartja, hogy különböző adókat személyekről nevezzen el, akkor javaslom, hogy a zuglói transzparens és problémamentes parkolási rendszer dicséretére a zuglói Mikulás-csomagokat nevezze át Karácsony-csomagokra.
Mint Tiborcz elmondta, a Bokros-csomagnál indokolt lehetett egy családnevet használni, mert azokat az adókat valóban Bokros Lajos vezette be, de ezt az adójavaslatot nem ő találta ki, és nem is járult hozzá, hogy a nevét felhasználják.
Karácsony Gergely Tiborcz bejelentésére a Facebook-oldalán reagált. Mint írja:
Tiborcz István zokon vette, hogy rálépünk a saját lábára. Ehhez neki joga van. A budapestieknek pedig joguk van nem csak zokon venni, de véget is vetni annak, hogy közpénzből, saját teljesítmény nélkül gazdagodó fideszes pojácák az arcukba tolják a vagyonukat. Hát most mi visszaveszünk abból, amit a közösből elvettek. Sejtettük, hogy Orbán Viktor vejének hazavinni jobban esik, mint visszaadni a közösbe. Ezért is tökéletes névadója ennek az adónak.
Az ellenzéki előválasztáson induló zuglói polgármester hozzátette, hogy októbertől "behajtják mindazt, amivel a budapestieknek tartoznak" a kormányközeli oligarchák.
Bár Tiborcz István most arra hivatkozik, hogy a Kúria kimondta, hogy ő nem közszereplő, a helyzet ennél összetettebb. A per, amely a Kúria ítéletével zárult, azután indult, hogy a Hír Tv Célpont című műsorában Tiborczot arról faggatták, hogy milyen szerepe volt több kastély és műemléképület megvásárlásában. A miniszterelnök vejét az utcán kapták el, a jelenetről pedig tudta nélkül videófelvétel is készült.
Tiborcz a felvétel miatt perelt, mert szerinte annak elkészítéséhez és felhasználásához hozzájárulására lett volna szükség, miután nem tömegfelvételről és nem nyilvános közéleti szereplésről van szó, ezért megsértették a személyiségi jogait.
Végül a bíróság, majd a Kúria is azt állapította meg, hogy bár Tiborcz nem minősül közvetlenül közszereplőnek azért, mert Magyarország miniszterelnökének veje, illetve önmagában azért sem, mert az általa vezetett vagy tulajdonolt gazdasági társaságok közbeszerzéseken vesznek részt. Ugyanakkor a miniszterelnök közeli hozzátartozójaként közbeszerezési ügyekben érintett személyként, a gazdasági életben való szerepvállalása és vagyonosodása okán személye okkal keltette fel a közvélemény érdeklődését.
Ebből következően minden olyan üzleti megnyilvánulása, amely közpénzt, közbeszerzést, vagy bármilyen közérdeklődésre számot tartó ügyet érint, kiválthatja a közvélemény fokozott figyelmét, ezzel Tiborcznak számolnia kell. Tűrési kötelezettségének az átlagosnál tágabbnak kell lennie, és hasonlíthat a közszereplőjéhez.
A gond a felvétellel volt. A Kúria álláspontja szerint ugyanis az adott esetben közéleti szereplésről nem lehet beszélni, Tiborcz Istvánról a nyílt utcán készítettek rejtett kamerás felvételt. Egy ilyen felvétel pedig automatikusan minden további mérlegelés nélkül nem használható fel, a képmáshoz fűződő törvényi jogok csak a közügyek megtárgyalhatósága érdekében szükséges mértékben arányosan korlátozhatók.
Az ítélet megjegyzi, létezhetnek olyan esetek, amikor a rejtett kép- vagy hangfelvétel elkészítése indokolt, jellemzően például akkor, ha egy információ más módon nem szerezhető meg, vagy ezt bizonyítékként kell felhasználni, illetve súlyos jogsértések megelőzéseire szolgálhat. Itt azonban a másodfokú ítélet és a Kúria véleménye szerint nem erről volt szó.