A 80 milliárd forintot is meghaladhatta tavaly a kormányközeli vállalkozások extraprofitja, vagyis az az összeg, amennyivel az iparági átlagnál magasabb eredményt értek el – számolta ki a G7. 

Ez a magyar GDP nagyjából 0,2 százalékát teszi ki, azonban fontos leszögezni, hogy nem megismételhető, nem újratermelődő jövedelemről van szó, különösen úgy, hogy a kormányközeli vállalkozók az elmúlt években a nyereség nagy részét kivették cégeikből, és nem forgatták vissza azt további fejlesztésekre.

A NER-vállalkozók legnagyobb fejőstehene egyértelműen az építőipar, ahol közel 50 milliárd forintnyi többletnyereséget hoztak össze 2018-ban a legnagyobb kormányközeli cégek, amelyek dúskálnak az állami megrendelésekben. Ahogy korábbi összefoglaló cikkünkből is látszik, a második legtöbbet hozó ágazat a kommunikációs szektor volt, ami elsősorban a Balásy Gyula cégeinek köszönhető, a New Land és  Lounge Design 6-6,5 milliárd forinttal kaszált többet a nemzetközi iparági átlagnál. A harmadik legtöbb pénzt fialó szektor a szerencsejáték az offline és online kaszinókoncesszióknak köszönhetően, a G7 úgy számolt, itt 8,4 milliárdos többlethaszonhoz jutottak Andy Vajna örökösei és más kaszinóüzemeltetők (ezt úgy érték el, hogy 34 százalékos profitrátával működtek, szemben például az állami Szerencsejáték Zrt. 4-4,5 százalékos rátájával).

Az extraprofit negyedén osztozik a többi iparág, ami kb. fél tucat szektort takar.

(Borítókép: William Thomas Cain / Getty Images)