Index Vakbarát Hírportál

Ingyen sem kell az újrahasznosítható papír, elégetjük

2020. január 30., csütörtök 12:43

Kína pár éve elkezdte korlátozni az országba érkező, rosszabb minőségű papírhulladék átvételét, ezt követték más ázsiai országok is, így Európa mostanra jóval kevésbé tudja pöcegödörnek használni ezeket a területeket. Emiatt az EU-ban jócskán emelkedtek a költségek, a hasznosítóknál pedig jelentős lett a túlkínálat, hamar beteltek a kapacitások.

Ennek egyik látványos hatása, hogy Magyarországon sem éri meg átvenni a gyengébb minőségű, lakossági gyűjtésű vegyes papírhulladékot, írja a G7

Míg korábban tíz forint körüli összeget tudtunk fizetni a kisebb hulladékos cégeknek kilogrammonként, most már nyolc forint hulladékkezelési díjat kell felszámolnunk

– mondta a lapnak Szlávik Mónika, a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége papírszakosztályának az egyik vezetője.

Ez egyrészt azokat a kisvállalkozásokat érinti hátrányosan, amelyek iparági szinten kevés, de egy hétköznapi ember számára igen jelentős papírhulladékot termeltek, gyűjtöttek külön. Ők eddig némi pénzt kaptak ezért a terméknek tekinthető hulladékért, most viszont arra vannak ösztönözve, hogy valahogy tüntessék el a most már szemétté váló papírt.

Korábban fizettek érte, most viszont már át sem veszik, mert nem tudják eladni, és nincs hol tárolniuk

– panaszkodott Bedő Áron, az öntapadó papírokat és fólia-alapanyagokat gyártó Budaval pénzügyi igazgatója. Az ilyen papírhulladékukat így most a kommunális gyűjtőudvarba viszik, ami

azt jelenti, hogy végül elégetik

a jelenlegi árakon nem gazdaságosan újrahasznosítható papírhulladékukat.

Az iskolai papírgyűjtés papírja is jellemzően hasonló, vegyes papírnak számít, már ahol nem kizárólag szórólapokat és újságokat gyűjthetnek a gyerekek. Nem tudni, hogy a jelenlegi szabályok szerint hány iskola szervez továbbra is rendszeresen papírgyűjtést. De várhatóan kevesen fognak lelkesedni ezekért az akciókért, ha pusztán egy meleg kézfogás várja őket jutalmul az erőfeszítéseikért. 

Az iparági szereplők az államot noszogatnák a megoldásért, kézenfekvően azt javasolva, hogy a környezetvédelmi termékdíj tényleg mehetne a környezetvédelemre. Utóbbi egészen elképesztő létrejöttéről itt olvashat bővebben. Ha az a bravúr is érdekli, hogyan lehet megcsinálni, hogy egy egész iparág működjön sokkal drágábban, cserébe lényegesen kevésbé hatékonyan, akkor alább a kapcsolódó aktánk is jó szórakozást nyújthat. 

Rovatok