Elon Musk elektromosautó-gyárát az utóbbi években sokan elkezdték leírni, de 2019 végére a Tesla összeszedte magát, és drámain javította eredményét. A cég árfolyama az utóbbi hetekben a javuló pénzügyi és gyártási adatoknak köszönhetően kilőtt, rövid idő alatt megduplázódott. Mindezt Musk hívei és gyűlölői közös erővel hajtották végre: a jó adatok mellett a Tesla ellen játszó tőzsdei spekulációk bedőlése is kellett a részvénymániához.
Nem is olyan régen a nemzetközi üzleti sajtó nagyobbik része még a Tesla közelgő összeomlását pedzegette, arra hivatkozva, hogy hiába fejleszt szuper, futurisztikus autókat a cég, nem képes elegendő kocsit legyártani ahhoz, hogy biztosítható legyen rentábilis működése.
Ahogy két éve mi is írtunk róla, a megalomán techvizionárius, Elon Musk elektromosautó-gyártó cége akkortájt nyakig ült az adósságban, a gyártás forradalmasítására tett kísérletei kudarcba fulladtak, és csak pénzügyi trükkök százaival tudta elérni, hogy elkerülje a csődöt.
De a helyzet még tavaly sem volt rózsás, 2019 első félévében 1,1 milliárd dollárt bukott a cég, a részvényárfolyama júniusra többéves mélypontra esett.
Ehhez képest 2020 elején egy bő hónap alatt megduplázódott, a csúcspontján júniushoz viszonyítva ötszörösére nőtt a Tesla részvényárfolyama, és a kaliforniai cég hirtelen a világ második legértékesebb autógyártója lett a Toyota mögött.
Bár az utóbbi napok emelkedése után valamennyit vesztett értékéből a Tesla, piaci értéke még mindig stabilan 120 milliárd dollár felett mozog. Ez már csak azért is érdekes, mert közben a harmadik és negyedik helyre szorult Volkswagen-csoport (88 milliárd dollár) és a Daimlert (49 milliárd) évente 11 millió, illetve 3,4 millió autót gyárt és 18, illetve 5,6 milliárd dolláros nyereséget termel, miközben a Tesla 367.500 kocsit és 850 millió dolláros veszteséget hozott össze 2019-ben.
Ennek ellenére ez a 367 ezres szám az optimistább befektetők szerint fordulópontot jelent. Tavaly év végére a Teslának sikerült rendbe szednie a gyártást, 2018-hoz képest 50 százalékkal nőtt az eladott darabszám; 2019 utolsó negyedévében több kocsit szállított le, mint 2017-ben egy év alatt; az utóbbi két negyedévben szolid profitot termelt; fél év alatt felhúzott egy új üzemet Kínában és ezzel betört a világ legnagyobb autópiacára; 2021-re Németországban tervez még egyet; hatékonysági mutatói rohamosan javultak; a tervezettnél jóval korábban tudja piacra dobni legújabb SUV-ját; az autók mellett a cég akkumulátor-biznisze is beindult. Azaz 2020 valóban jó hírekkel indult a Teslánál, és a remények szerint a korábbi évek bukdácsolása után meredeken felfelé vezet az út.
A hirtelen árfolyamugrást mindazonáltal önmagában nem magyarázza a cég javuló eredménye. Elemzők szerint ahhoz kellett még rengeteg bebukott tőzsdei manőver, a csordaszellem és általában véve az elektromos autózás jövőjébe és a Tesla úttörő szerepébe vetett hit.
A Tesla részvényárfolyama az alacsony eladási adatok és a gyatra pénzügyi teljesítmény ellenére hagyományosan rettentő magas áron mozog. A cég már 2017 derekán, a mostaninál sokkal alacsonyabb eladott darabszám és rosszabb rövidtávú kilátások mellett a legdrágább amerikai autógyártóvá vált a General Motors és Ford előtt. Azóta azonban nagyokat ingadozott az árfolyam, és 2018 decembere és 2019 júniusa között megfeleződött, 360-ról 180 dollárra esett. Ehhez képest tavaly nyár óta, a javuló eredményekkel párhuzamosan szárnyal a Tesla-papír: novemberre visszatért 300 dollár fölé, január közepére már 500 fölött járt, február elején pedig egy hirtelen ugrás után 887 dolláros tetőzött, mígnem visszagyengült 748-ra.
A részvényárfolyam és a pénzügyi- és gyártóteljesítmény közti szakadék egyik hagyományos magyarázata, hogy a Teslába bevásárló befektetők nagy része nem a negyedéves eredményeket nézi, hanem sokéves vagy évtizedes távra tervez. Tágabb perspektívában pedig arról van szó: a Tesla egy feltörekvő piac leginnovatívabb cége, a legjobb hatásfokú és legnagyobb felhasználói élményt nyújtó elektromos autók gyártója, amely sorozatban jelenti be az újabb (és egyre formabontóbb) modelleket; és az önvezető- és egyéb autós szoftverek fejlesztésében is a konkurencia előtt jár. Magyarul nem a Ford konkurenséről, hanem az autóipar potenciális Google-jéről vagy Apple-jéről van szó.
Manapság az autóipar válságban van, az eladások globálisan esnek; eközben viszont az elektromos autók piaca dinamikusan fejlődik. Ahogy a klímaváltozással kapcsolatos félelmek erősödnek, egyre több helyen szigorítják a kibocsátási szabályokat, számos ország pedig már a belsőégésű motoros autók betiltását is kilátásba helyezte, ami erősíti azt az elképzelést, hogy az akkumulátoros kocsik jelentik a jövőt. Az optimista részvényesek tehát úgy vélik: ahogy az elektromos autók piaca bővül, úgy idővel a szektorban komoly versenyelőnnyel bíró Tesla behozza majd a most még magas részvényárát; a mostani üzleti eredmények pedig nem relevánsak, hiszen a veszteségek nagy részét az új modellek fejlesztése viszi el, ami hosszabb távon megtérül majd.
A cég mellett szól az is, hogy az autóipar mellett próbál diverzifikálni. Hosszas küszködés után a Panasonic-kal közös akkumulátor-biznisze profitba fordult, közben Musk szerint a cég harmadik, energetikai ága, amely elsősorban napelemekkel és lakossági energiatárolással foglalkozik, az autóiparnál is jobb kilátásokkal bír. (Bár ezt az üzletrészt is érték heves bírálatok.)
A Tesla-részvény elszaladásában minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a cég körüli hírverés és Elon Musk folyamatos médiaszereplései felverik az egyszeri kisbefektetők érdeklődését. Ezt támasztja alá, hogy a CNBC szerint az utóbbi napokban tízezrével vették kisbefektetők a nagyon magasra árazott Tesla-részvényt.
Az utóbbi napok-hetek meredek emelkedése kapcsán emiatt természetesen felmerült a klasszikus befektetési lufi-jelenség lehetősége is: a növekvő áru részvényt azért vásárolják, mert növekszik az ára, és a vásárlók nem akarnak kimaradni a raliból – amivel tovább növelik az árát, és így tovább. Más racionális magyarázat nem igazán van arra, hogy január 30-án egy nap alatt 10 százalékot, február 3-án 19,9 százalékot, majd február 4-én további 13,7 százalékot ugrott az árfolyam. Egyes elemzők ezt az emelkedést a 2017-es Bitcoin-őrülethez hasonlították technikai mutatók alapján.
Emellett van a Tesla elszaladásának egy különlegessége is. Elsőre ugyan önellentmondásnak tűnhet, de az elmúlt napok ugrásaihoz hozzájárult a fenti mechanizmus szöges ellentéte is: az, hogy a cég, illetve általában a zöldipar tőzsdei értékelését sokan régóta lufinak, vak optimizmusnak tartják. A Tesla-szkeptikusok népes csoportja hosszú ideje shortolja a részvényt, azaz a részvényárfolyam esésére játszik; olyannyira, hogy Tesla (az Apple mellett) a legnagyobb értékben shortolt részvény, január derekán 14,5 milliárd dollárban fogadtak a cég ellen; ezzel Tesla teljes tőzsdei értékének akkor olyan ötöde volt az esésre játszó spekuláció.
A “hagyományos” tőzsdei haszonszerzés alatt a legtöbben vélhetően arra gondolnak, hogy az ember alacsony árfolyamon vesz egy papírt, amit később drágábban ad el. A short ennek a fordítottja: drágán eladni és olcsón venni.
A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a shortoló befektető “kölcsönveszi” a részvényt egy brókertől, és megállapodik róla, hogy egy adott jövőbeli időpontban visszaadja azt. Ezután a shortoló eladja a részvényt az aktuális árfolyamon, és megvárja, hogy lemenjen az árfolyam. Utána olcsóbban visszavásárolja a piacon a részvényt, majd visszaadja a brókernek, akitől kölcsönözte; az eredeti eladási ár és a visszavásárlási ár különbözete pedig a zsebében landol. Így az árfolyamesésből csinált hasznot. (A gyakorlatban egyébként általában nem is cserél gazdát maga a részvény.)
A dolog kockázata természetesen az, hogy ha az árfolyam emelkedik, a shortoló bukik, hiszen drágábban kell megvásárolnia a részvényt.
A shortolók arra fogadtak, hogy a cég gyenge pénzügyi adatai miatt esik majd az árfolyam; ám ahogy kijöttek a jó 2019 végi adatok, a Tesla-árfolyama nőni kezdett. Emiatt a shortolók egy része beijedt, hogy hatalmasat fog bukni, ha nem cselekszik gyorsan, úgyhogy a veszteségek mérséklése érdekében lezárta a short pozícióját, más szóval elkezdett gyorsan Tesla-részvényeket venni. Ez láncreakciót váltott ki: a növekvő kereslet feljebb srófolta az árfolyamot, ami miatt még több shortoló volt kénytelen kiszállni, és így tovább. A legtöbb elemző szerint a shortolók megfutamodása és az optimisták csordaszelleme együtt hozta el a brutális emelkedést.
Február 5-ére mindenesetre egy időre megpihent a Tesla-árfolyam, egy 17 százalékos bukás jött a csúcspontról, majd 6-án relatíve stabil maradt. Hogy innen merre megy a papír, arról az elemzők is csak találgatnak: benne van a pakliban, hogy szépen visszazuhan, de az is, hogy folytatja az emelkedést. Ugyanakkor a szkeptikus hangok nem ültek el, és a Tesla minden baja messze nem oldódott még meg.
A szerdai esés például részben annak is szólt, hogy a koronavírus és az azzal járó karanténok visszafogják a Teslát Kínában,
leállt a cég sanghaji gyára és kínai üzletei is bezártak. A Tesla terjeszkedése mögött álló optimizmus jelentős részben a kínai terveknek szólt, hiszen a hagyományos és az elektromos autók tekintetében is ez a világ legnagyobb autópiaca, ahol a helyi gyártásnak köszönhetően a Tesla egy csomó kedvezményt kap. A kínai piac ugyanakkor lassul, és a kínai állam újabban fukarabban méri az elektromosautós támogatásokat, ami hosszabb távon gondot okozhat.
Eközben a cég amerikai bevétele éves összevetésben csökkent 2019 harmadik negyedévében, és a negyedik negyedéves eredményét is elsősorban az dobta meg, hogy az elektromos autókra járó amerikai adókedvezményeket az év végéig lehetett igénybe venni, tehát mindenki gyorsan a határidő alatt akart olcsóbb Teslát. Kérdés, hogy a kedvezmények kivezetésével hogyan alakul majd a relatíve drága kocsik iránti kereslet: a vészmadarak szerint az év végi eredmények újabban jól alakulnak a Teslánál, de az év eleje mindig rázós.
Egy további kockázat, hogy a konkurencia nem szűnt meg, a németek, a japánok, de még a lomha General Motors is elkezdett nagy pénzeket ölni az elektromos autók fejlesztésébe, így messze nem garantált, hogy a Tesla technológiája tíz év múlva is egyedülálló lesz majd. Mások azt róják fel, hogy a Teslák megbízhatósági mutatói messze a hagyományos autógyárak színvonala alatt mozognak.
Ugyanakkor a károgókkal szemben eddig Elon Musk áll nyerésre, aki szerdán egy ideig a világ 20. leggazdagabb emberévé lépett elő, és hiába vesztett utána 5,9 milliárd dollárt (négy Mészáros Lőrincet) a Tesla-árfolyam megakadásával még most is 25. helyen áll. Közben pedig még arra is volt idege, hogy a modern táncművészetet és az elektronikus zenét is forradalmasítsa, az űrutazásról nem is beszélve.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)