A Gypsy Feeling energiaital az első cigány termék lehet Magyarországon. De nem egy profitorientált vállalat akar belőle üzletet csinálni, ugyanis az ötlet a dunaújvárosi roma önkormányzat vezetőjének fejéből pattant ki, a koncepciót pedig cigányokból és nem cigányokból álló csapatával dolgozta ki. A pénzük nem sok, mégis messzire szeretnének jutni.
A Dunaújvárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzatnál sokféle dolgot csinálnak. Hosszú János, a szervezet elnöke szerint például képzéseket szerveznek, amelyekkel több mint 350 embert vezettek már vissza az elsődleges munkaerőpiacra. A tanfolyamokon többek között nehézgépkezelőket, targoncavezetőket, ácsokat és dajkákat képeznek.
Időnként tisztasági csomagokat és élelmiszert osztanak, de takarítást, tereprendezést is csinálnak. A helyi hátrányos helyzetű gyerekeket pedig nyolc pedagógus segítségével felkészítik a pótvizsgákra. Ahogy Hosszú fogalmaz:
mi nem pofázunk, nem hőbörgünk, nem politizálunk, hanem dolgozunk.
De arra vágynak, hogy nagyobb gazdasági önállósága legyen a nemzetiségi önkormányzatnak, ezért valami teljesen másba is belevágtak.
Otthon aludtam, és egyszer csak álmot láttam. Álmomban a kezemben volt egy üveg, amire rá volt írva, hogy gypsy feeling. Másnap felkeltem, azonnal hívtam a grafikust, és mondtam neki, hogy ne nevess ki, de én ezt álmodtam. Ő meg lerajzolta az álmomban szereplő dolgokat
- így indult a Gypsy Feeling energiaital története, Hosszú János álma pedig két évnyi munka után valóra vált, idén elkezdték értékesíteni a terméket.
Állítása szerint több vállalkozó is beszállt volna a projektbe, de nemet mondott nekik, mert a nemzetiségi önkormányzat száz százalékos tulajdonában lévő nonprofit céggel akarja megcsinálni az üzletet.
A csapatommal, az itt élő emberek szolgálatában akarom megcsinálni. Hogy legyen egy olyan önálló bevételünk, amiből a további terveinket meg tudjuk valósítani. Népkonyhát szeretnénk csinálni, meg a hátrányos helyzetű gyerekeknek bentlakásos iskolát
- teszi hozzá. Azt mondja, a roma önkormányzatnak közel tíz év alatt sikerült pár millió forintot megspórolnia, „amit nem tiszteletdíjra, meg nem bulizásra költöttünk el, hanem azt mondtuk, hogy csináljuk meg itt ezt a projektet”.
Volt már sok ötlet, akartak csinálni csípős szószt, péksüteményt, térkövet, szappant, kosarat, de Hosszú szerint egyik se működött igazán. Úgy tudja, ez az energiaital az első kiskereskedelmi forgalomba hozott, cigányságát márkaként is vállaló élelmiszeripari termék Magyarországon, de egész Európában nem hallott ilyesmiről.
Lényeges kérdés, hogy miért pont egy olyan terméktípust választottak, ami nem az egészségességéről ismert. Hosszú erre azt mondja, az energiaitalokkal kapcsolatban sok igazságtalanságról hallani. Szerinte ugyanis ilyen alapon akkor üldözni kell a süteményeket, az üdítőitalokat vagy a kávét is.
Azt mondja, az ő termékükben annyi koffein van, mint egy adag kávéban, és annyi cukor, mint egy szelet dobostortában. „Mindennek a mérték a lényege. Én is szeretem a bort, mégsem iszok belőle minden nap tíz üveggel" - mondja. Persze terveznek cukormentes változatot, meg többféle ízt is, például nagyon szeretnének cigánymeggyes verziót az italból, de másféle termékekkel is készülnek.
Kiskőrösön találtak egy olyan üzemet, amely már néhány millióért vállalta, hogy legyártja az induló mennyiséget. Első körben harmincezer darab készült, amelyből eddig ötezret adtak el 260 forintos fogyasztói áron. Ezeket a webshopjukból is meg lehet rendelni, de egyre több bolt jelentkezik, hogy ők is árulni szeretnék a terméket.
Hosszú szerint próbálnak terjesztőket találni, ők azonban csak akkor kötnek üzletet, ha látják, hogy van érdemi érdeklődés a termék iránt, és jelentős marketingtevékenységet látnak a partner részéről. A nagy áruházláncokkal pedig esélyük sincs egyelőre, ahhoz legalább három-négy sikeres év kell a piacon, mondta Hosszú. (A szintén energiaitalban utazó Hellt egyébként sok milliárd forint közpénzzel tömte ki a kormány.)
Egyelőre az áru nagy része egy bérelt raktárközpontban van, ha jön megrendelés, akkor a roma önkormányzat cégének emberei csomagolják be az italokat, és ők küldik el futárszolgálattal a megfelelő helyre.
Hosszú beszélt arról is, hogy az indulás óta sok kritika érte őket, a szélsőjobbos Mi Hazánk például a reklámjuk miatt támadta őket. Erről a szpotról van szó:
A Mi Hazánk szerint a reklámban a cigány kultúrát a magyar fölé helyezik. De az érzékenységüket is sérti a dolog: „egy magyar és egy kínai embert megkínálnak ezzel a termékkel, és ezzel ők cigánnyá válnak. Mi ezt sérelmezzük, és úgy gondoljuk, hogy egymás érzékenységét figyelembe kell venni" - mondta Árgyelán János, pártigazgató.
A cégnél sokat foglalkoznak azzal, hogyan is lehetne reklámozni a terméket, Hosszú azt mondja, annyira szűz terület a romák piaca, hogy nem nagyon van olyan termék vagy stratégia, ami jó példa lehetne számukra:
Milyen dizájn lehet jó? Milyen íz? Sokan azt gondolják, hogy minden roma ugyanolyan, de ez nem igaz, mi is sokszínűek vagyunk. Nincs biztos receptünk a sikerre, de próbálkozunk.
A reklámokat, klipeket megalkotó csapat is sokszínű, ahogy Hosszú mondja: „van benne cigány, meg nem cigány is, filmes tapasztalattal rendelkezők, grafikusok, punkos, alternatív csávók is".
Azt akarjuk visszahozni, ami 50 évvel ezelőtt volt. Akkor ha valaki bulizni akart, a romákhoz fordult, hívta a cigány muzsikusokat. Mi a termékünkkel a humort, a szabadságot, a barátságot, az összetartást akarjuk jelképezi, ilyen a gypsy feeling
- mondja. A reklámjaik megjelenése utáni három hétben csak a Facebook-oldaluknak másfélmilliós nézettsége volt, de a YouTube-on és Tiktokon is egyre több követőjük van.
(Borítókép: Bődey János / Index)