A veszélyhelyzethez kapcsolódóan március végén végrehajtási moratóriumot is hirdetett a kormány. Ez az intézkedés azoknak segít egy kis haladékkal, akik a legnagyobb bajban vannak, lejárt tartozásaikat már átadták a végrehajtásra a NAV-nak.
Csakhogy furcsa módon a koronaválság apropóján bevezetett moratórium pont azoknak nem igazán van hasznára, akiknek a járványhelyzet miatt lettek likviditási problmáik:
csak azok tudják kihasználni, akik ellen a rendelet hatályba lépésének napján, március 24-én már folyt a végrehajtási eljárás.
Nekik a veszélyhelyzet vége utáni 15 napig nem kell aggódniuk a végrehajtás miatt, legalábbis a NAV-hoz tartozó esetekben; akik például a bank felé voltak elmaradásban, és az ügyük már végrehajtási szakaszban volt, nem kapták meg ezt a könnyítést, rájuk nem vonatkozik a hitelesek által igénybe vehető moratórium.
A járvány miatt bevezetett korlátozások március végén még éppen csak meglegyintették a háztartásokat és a gazdasági szereplőket, komoly esély van rá, hogy sokan vannak olyanok, akiknek április, május, június folyamán, vagy még azután keletkeznek lejárt tartozásai a gazdasági visszaeséshez köthetően. A szigorúan értelmezett rendelet alapján azonban a moratórium rájuk nem vonatkozik, és
úgy tudjuk a NAV már el is kezdte kiküldeni a felszólításokat az ebben az időszakban nem fizetett tartozások után.
A rendelet meghozatalakor Bajusz Dániel az EY adóperes ügyvédje az Indexnek azt mondta: a jogszabályszöveg azt is jelentheti, hogy a NAV indíthat új végrehajtásokat de szerint az adóhatóság valószínűleg nem így fogja érteni – ezt végül felülírta az élet, a rendelet megjelenése után két héttel
az adóhatóság által kiadott hivatalos közlemény tisztázta, hogy indulhatnak végrehajtások a március 24-e után felhalmozódott tartozások miatt.
A kommünikéből az is kiderült, hogy könnyítések nem terjednek ki törvényszéki megkeresésen alapuló végrehajtásokra és olyan végrehajtási megkeresésekre, amelyeket más államigazgatási szervek nevében hajt végre a NAV. Sőt, kivétel a szünetelés alól a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott bírság is (tehát például az a pénzbüntetés, amit a hatósági karantén megszegése miatt kap valaki).
Bajusz Dániel szerint ennek talán jogpolitikai okai lehettek, hiszen ha az állam azt kommunikálja, hogy bárki, bármekkora tartozást feltételek és következmények nélkül felhalmozhat beláthatatlan ideig, akkor ez később jóvátehetetlen károkat is okozhat. Célszerűbbnek tűnt tehát a folyamatban lévő végrehajtásokat – ahol az egyéb méltányossági eszközök már valószínűleg kimerültek – tömegesen szüneteltetni, míg az új tartozások keletkezését és végrehajtását egyedi méltányossági mérlegelés alapján feltartóztatni – mondta.
Jó hír ugyanis, hogy a közlemény szerint a NAV méltányossági alapon felfüggesztheti azokat a végrehajtásokat is, amelyekre a moratórium nem vonatkozik.
Ilyenek a március 24-e után felhalmozódott tartozások miatt induló eljárások, és a mostani időszakban feltárt, de korábban, még a koronahelyzet előtt keletkezett adósságok miatt induló végrehajtások is.
Viszont az általános szabályok szerinti méltányosságból – ha annak feltételei fennállnak – bármilyen adótartozás veszélyhelyzet elrendelését követően indított végrehajtása felfüggeszthető. Bajusz Dániel kérdésünkre elmondta azt is, az adóhatóság aktívan kommunikálja, hogy azok, akik kiesnek a moratórium hatálya alól, de a korlátozások ideje alatt, azokhoz köthetően halmozódott fel tartozásuk, kérjék az erre a helyzetre szabott speciális fizetési könnyítési jogcím (részletfizetés, pótlékmentesség) alkalmazását, emellett az általános szabályok szerinti fizetési kedvezmények is rendelkezésre állnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeket a kérelmeket most általában segítőkészen és méltányosan bírálja el a NAV.
"Azt tapasztaljuk, hogy a NAV a gyakorlatban rugalmasan jár el és proaktívan kommunikál. Láttunk olyan esetet, amikor egy cég április végén, az addig fennálló tartozására beadott kérelmét még nem bírálták el május végén, de a bírálat előtt odaszólt a hatóság, hogy nem akarják-e kiterjeszteni a kérelmet a következő hónapra is".
Vannak ugyanakkor döccenők is az ügymenetben. Bajusz elmondta, hogy a gyakorlat NAV-igazgatóságonként eltér, mert ez elsőfokú hatáskör, és hallottak egy-két olyan esetről is, ahol az elhúzódó ügymenet miatt az adós cég nem tudott mentesülni az adótartozással járó hátrányos jogkövetkezmények alól, konkrétan
mire döntöttek (egyébként pozitívan) a kérelméről, lejárt a köztartozásmentes adatbázisban maradás határideje.
A köztartozásmentes adatbázisból való kikerülés pedig – ha átmenetileg is – problémákat okozhat pl. a közbeszerzési eljárásokban való részvétel vagy állami támogatások igénylése során. Azt is látni kell azonban, hogy a veszélyhelyzet a NAV működését is érintette és a tömegesen beérkező kérelmek elbírálásakor sem lehetett lemondani arról, hogy megkíséreljék kideríteni, hogy kik azok, akiknek valóban fizetési nehézségei adódtak, és kik azok, akik egyébként tudnának fizetni, csak a veszélyhelyzetben egy kvázi „kamatmentes kölcsön” lehetőségét látják az állam részéről – mondta Bajusz.
A fizetési kedvezmény egy kérelemre induló eljárás, tehát az adózók felelőssége is, hogy a szükséges információt átadják. Szintén probléma, hogy alacsonynak mondható, csupán 5 millió forintos a speciális fizetési kedvezmények kérésének felső határa. Az EY szakértője az mondta, hogy a NAV közleményéből kiderül, hogy a végrehajtható adótartozásokról fizetési tájékoztatást küldenek, ezért vélhetően a március 24-e utáni tartozások ügyében már elkezdték kiküldeni a felszólításokat – az egyébként, hogy most minden esetben megy felszólítás a végrehajtás megindítása előtt, szintén egy engedmény az adóhatóság részéről, hiszen erre a törvény nem ír elő kötelezettséget. (Alapesetben létezik az azonnali végrehajtás műfaja is, ilyen pl. az EKÁER-ellenőrzésekkor alkalmazott lefoglalási gyakorlat).
Összefoglalva tehát a kormány intézkedései automatikusan nem garantálják, hogy a koronavírus miatti lezárások után lejárt tartozásokat felhalmozók könnyítést kapjanak, ezt csak a NAV a méltányosságra vonatkozó, rugalmassá vált gyakorlata teszi lehetővé számukra – hogy ez pontosan meddig áll majd fenn, azt nem tudni.
Viszont ha közelebbről megnézzük a végrehajtási moratóriumot, olyan nagy könnyítéstől még csak el sem estek ezek az adósok. Egyrészt mint fent részleteztük, több végrehajtás-típus eleve nem tartozott a rendelkezés hatálya alá. Másrészt a veszélyhelyzetnek várhatóan június közepén vége, és ettől számítva még 15 napig maradnak felfüggesztve azok a végrehajtások, amelyeket március vége előtt indítottak. Kérdéses, hogy azok, akiknek már márciusban sem volt pénze törleszteni, mennyivel kerülhetnek jobb anyagi helyzetbe június végére, miközben rég nem látott gazdasági visszaesést élt meg az ország.
Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot, nem tervezik-e a moratórium kiterjesztését, és a NAV-ot, hogy hány felszólítást postáztak eddig a március vége után keletkezett tartozások miatt, amint válaszolnak, beszámolunk róla.