A koronavírus-járványnak és az általa okozott gazdasági válságnak még messze nincs vége, de a magyar kormány szerint a válság után átalakuló világgazdaság több reménnyel kecsegtet Magyarország számára, mint amennyi veszélyt tartogat – erről beszélt egy keddi online konferencián György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
A konferencián Palkovics László is felszólalt, aki szerint a magyar kormány nagyon jól vizsgázott a kutatás-fejlesztés és innováció támogatásában a járvány alatt, a felsőoktatás „modellváltásának” egyszerűen nincsenek hátrányai, és utalt arra, hogy szerinte a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) hallgatóit félrevezetik.
György László előadásában hét pontban fejtette ki, hogy miért lehet reménykedni abban, hogy a járvány és az az által okozott válság után Magyarország jobb világgazdasági helyzetben lesz. A felsorolt tényezők részben a válság jellegéből fakadnak, részben pedig a kormány válság előtt és alatt bevezetett intézkedéseinek köszönhetők.
Az államtitkár szerint az első tényező, ami miatt reménykedni lehet, az, hogy a koronaválság alapvetően bizalmi és nem strukturális válság. Nem mulasztotta el, hogy felidézze az Orbán-kormány előtti időket, emlékeztetve, hogy a 2008-as válság idején nagyon rosszak voltak Magyarország makromutatói, különösen ami az állam és a háztartások eladósodását illeti, most viszont minden ilyen mutató stabil, így amint visszatér a bizalom a világgazdaságba, onnan lehet mindent folytatni, ahol abbahagytuk.
Ezt erősíti az is, hogy az exportpiacainkon nagyon megnőttek a megtakarítások. A fogyasztók a járvány miatt amúgy is visszafogták bizonyos költéseiket, és az állami támogatásoknak köszönhetően is sok nyugati háztartásnak nőttek a megtakarításai, így a kormány reményei szerint nőhet a kereslet a Magyarországon gyártott export termékekre.
Ehhez kapcsolódik, hogy György szerint az elmúlt tíz évben sikerült olyan exportkapacitásokat kiépíteni Magyarországon, amelyeket még akkor is fenntartanak a gyártók, ha esetleg a közeljövőben visszaesik a termékeik iránti kereslet – ahogy az autóiparban az előrejelzések szerint 2021-ben vissza fog. Az államtitkár szerint a magyar munkaerő még mindig nagyon versenyképes, termelékenyebb a dél-európai és olcsóbb a nyugat-európai dolgozóknál, így erre az előnyre lehet építeni.
Szintén a koronavírus Magyarország szempontjából pozitív hatása, hogy várhatóan rövidülnek majd az értékláncok, egyre több társadalomtudós látja úgy, hogy a cégek a járvány tanulságait levonva a termelés biztonságát előbbre helyezik majd a profit maximalizálásánál, vagyis
Ázsiából újra Európába költöztetnek majd termelési kapacitásokat.
Ennek pedig Magyarország nyertese lehet, ahogy az államtitkár elmondása szerint egy finn cég már át is telepítette egy ázsiai gyárának termelését Magyarországra. Ebben segítette a kormány beruházási támogatása, amely ezt a folyamatot szeretné segíteni. Igaz, György László azt is hozzátette, hogy a kínai gazdaság kilábalása V alakú volt, amelyet szintén pozitívumként említett, ami viszont részben ez ellen a folyamat ellen hathat.
Az államtitkár persze kiemelte, hogy a járvány és a válság magyarországi kezelése kiemelkedően sikeres volt, ami komoly előnyt jelenthet más versenytársakkal szemben. Példaként említette, hogy a száz évvel ezelőtti spanyolnáthajárvány után
háromszor olyan gyorsan növekedtek azok az államok és városok, amelyek sikeresebben kezelték a kórt,
így húzott el például a fejlődésben Los Angeles a rivális San Franciscóval szemben.
Palkovics László előadásában a járvány alatt elért kutatás-fejlesztési eredményeket és az egyetemekkel, különösen az orvosi egyetemekkel való együttműködést is méltatta. A miniszter szerint a kutatók nagyon gyorsan reagáltak a járványra, és hamar sok olyan tudása lett Magyarországnak – mind a kórokozóról magáról, mind a Covid-19 megelőzéséről és kezeléséről –, amelyek világszinten is egyedülállóak. Emellett olyan szükséges kapacitások is nagyon hamar kiépültek, amelyekkel meg lehet teremteni a védekezéshez szükséges eszközöket, van már például magyar fejlesztésű, gyártásra kész lélegeztetőgép, és rengeteg fertőtlenítőszer is készült az országban, hála a Molnak.
A miniszter ezután beszélt a kormány felsőoktatási terveiről, többek közt arról, hogy az innovációt és a céges kapcsolatokat erősítve kilenc magyar egyetem köré ún. nemzeti tudományos és innovációs parkokat akarnak kiépíteni. Ezek a tudományos és üzleti élet jobb összeköttetését szolgálják. Pécs, Szeged, Budapest és Miskolc orvosi egyetemei körül az egészségtudományos fejlesztésekre, Debrecenben, Kecskeméten a járműgyártásra, Zalaegerszegen pedig kifejezetten az önvezető járművekre koncentrálnak majd.
Palkovics szintén megemlítette a felsőoktatás átalakítását, vagyis azt, hogy immár hat egyetemet vagyonkezelő alapítványokra bízva magánegyetemmé alakítanak. A miniszter a tervet ért kritikákra igyekezett reagálni, igaz, azt mondta, hogy szerinte csak a Színház- és Filmművészeti Egyetem esetétől hangos a sajtó, amiből mintha azt vonta volna le, hogy a többi egyetem átalakításával kapcsolatban nincsenek aggodalmak. Az SZFE-vel kapcsolatban azt mondta, hogy onnan is leginkább a hallgatóság kritizálja a döntést (az Index videóriportja szerint azért ennél összetettebb a kép), akiknek „nem kellene mindent elhinni, amit az öregebbek mondanak”.
Palkovics azt mondta, nem érti, hogyan van az, hogy eddig azt követelték, hogy az állam kevesebbet szóljon bele az egyetemek életébe, most pedig, hogy az állam alapítványoknak adja az egyetemek fenntartásának felelősségét, a színműsök a további állami fenntartást követelik.
A miniszter szerint azonban az átalakításnak nincsenek hátrányai, csak előnyei,
hiszen egy szakemberekből álló kuratórium lesz a fenntartó a miniszter helyett, az egyetemek autonómiáját az alaptörvény garantálja, az állam pénzügyi támogatása pedig továbbra is megmarad.