Januártól bajba kerülhetnek azok a kiskereskedők, akik jogszerűen szeretnének eljárni az Európai Unióból kilépő Egyesült Királyságból importált áruk belföldi értékesítésekor – írta a Napi.hu a Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda szakértőire hivatkozva. Jövő év elején ugyanis lejár a kilépés vitás jogszabályi kérdéseinek rendezésére adott átmeneti idő, azonban a felek még a közelében sem járnak, hogy olyan – egyéb rendezetlen kérdések, mint az ír-brit határ és a vámunió problematikája mellett akár marginálisnak tekinthető – problémákra megoldásokat találjanak, mint a harmonizált védjegyszabályok megszűnése.
Eddig ugyanis úgy volt, hogy ha az Európai Gazdasági Térség (EGT) akár egyetlen tagállamában a védjegyjogosult engedélyével forgalomba került egy termék, akkor már az EGT teljes területére kimerült az oltalom, így a védjegyjogosult már nem ellenőrizheti vagy befolyásolhatja az oltalom alatt álló termékek EGT-országok közti kereskedelmét és viszonteladását. A szakértők szerint ez a párhuzamos kereskedelem alapja.
A rendezetlen szabályozási háttér miatt azonban a Brexitet követően az első alkalommal először az Egyesült Királyságban forgalomba hozott termékek esetében az EGT-n belüli további értékesítéshez a védjegyjogosult kifejezett engedélyére lesz szükség. Ez pedig a használt ruhákra is vonatkozik majd, vagyis csak akkor lehet majd szabadon kereskedni ezekkel a termékekkel a védjegyjogosult engedélye nélkül, ha azt korábban a védjegyjogosult hozzájárulásával az EGT területén belül forgalomba hozták.
Mivel Magyarország az EK-ból érkező használt ruhák egyik legnagyobb importőre az EU-n belül, ezért várhatóan szintén komoly problémákat okoz majd a koronavírus-járvány miatt töredékére eső kereslet hatására egyébként is meggyengült turkálóknak. A Taylor Wessing Budapest szakértői szerint ugyan nem feltétlenül életszerű, hogy a nagy divatmárkák tömegesen bitorlási pereket indítsanak az angol használt ruhát árusító üzletek ellen a védjegyüket viselő termékek engedély nélküli újraértékesítése miatt, de nem zárható ki, hogy bizonyos nagyobb presztízsű márkák föl fognak lépni a brand marketingpozícióját veszélyeztető másodlagos értékesítéssel szemben.