A NAV adatai szerint 2019-ben bruttó 295 ezer forint volt az átlagos havi kereset (munkaviszonyból származó jövedelem), ami nettó havi 250 ezer forintot jelentett – írja a Portfolio a GKI elemzésére hivatkozva.
Ugyanebben az időszakban a KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 368 ezer, míg a nettó 245 ezer forint volt. Ugyanakkor a statisztikai hivatal is hozzátette a gyorstájékoztatójában, hogy „az átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése”.
A GKI elemzéséből az is kiderült, hogy jelentős volt az eltérés településtípusonként: Budapesten havi nettó 330 ezer forint, a megyei jogú városokban 267 ezer forint volt a kereset, a többi városban 228 ezer forint, végül a községekben már csak 197 ezer forint.
A legmagasabb érték Telkiben volt, ahol átlagosan 490 ezer forintot vitt haza egy munkavállaló, míg a legalacsonyabb Csenyétén, havi 36 ezer forint – ez majdnem 14-szeres különbség.
Már bő tíz évvel ezelőtt is ezt a két települést hozták ki a két végletnek a felmérések: fajlagosan a leggazdagabb település a Pest megyei Telki, ahol az ott lakók fejenként 428-szor több adót fizettek 2006-ban, mint a legszegényebb település kétes címét kiérdemlő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyétén.
A GKI friss elemzése szerint Telki mögött a második és harmadik helyen állt a XII. és a II. Kerület, 487 ezer és 480 ezer forinttal. A felmérés szerint a fővároson belül a budaiak átlagosan 110 ezer forinttal kerestek többet a pestieknél.
A Portfolio megemlíti azt is, hogy
Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt az átlagkereset.
A legmagasabb érték Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt, ahol havi 274 ezer forintot kerestek, míg a legalacsonyabb kereseteket Nógrád (211 ezer forint), Békés (208 ezer forint) illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (193 ezer forint) érték el.