Igen. Február elején valóban megérkeztek az emelt orvosi bérek
– erősítette meg az Indexnek Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke.
Ennek ellenére a mostani emelt összegek utalásánál fordultak elő számolási anomáliák. A szakmai szervezethez legalábbis érkezett olyan visszajelzés, miszerint kollégájuk hiába praktizál legalább húsz éve orvosként, új bére kiszámításánál ennél mégis tíz évvel kevesebbet vettek figyelembe, mert az illető nem az első, hanem a második szakvizsgájának megfelelő területen dolgozik.
A problémás ügyeket az érintettek nyilván jelzik a főnökeiknek, a kórházak, rendelőintézetek vezetősége pedig továbbítja a panaszokat az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), a hazai egészségügy új csúcsintézménye felé. Szabad Zoltán úgy látja, az OKFŐ igyekszik segíteni és megnyugtatóan tisztázni ezeket a vitás kérdéseket, félreszámolt béreket.
Az orvosszakszervezet vezetőjét mindez különösebben nem lepte meg, szerinte természetszerű, hogy minden új rendszer bevezetésénél, kezdeténél történnek kisebb-nagyobb botlások, félrecsúszások.
Közben olyan megkeresések is érkeznek hozzájuk, főként a hiányszakmákban dolgozóktól, hogy ők a februári fizetéssel már nem kapták meg a korábbi bérpótlékaikat.
Ezt elsősorban az okozza, hogy az új egészségügyi törvénnyel január 1-jétől megszűntek az ágazat korábbi kollektív szerződései, amelyek a dolgozóknak nemegyszer biztosítottak kisebb-nagyobb bérpótlékokat. A kollektív szerződésen túl számos radiológus, patológus vagy labororvos kapott korábban más, többféle pótlékot is, hogy ennyivel is versenyképesebbé tegyék a hiányszakmákat – magyarázza Szabad Zoltán, aki tud olyan esetről, ahol a béremelés hatása és a pótlékelvonások kiegyenlítették egymást, így a hiányszakmában dolgozó orvos fizetése bár emelkedett, de nem jelentősen, és ha valóban nehezebben vállalhatnak ezek az orvosok másodállást, úgy akár a törvény előtti állapotnál kevesebbet kereshetnek összességében.
Jó kérdés, hogy további anyagi motiváció hiányában mennyire vonzzák majd a fiatalokat a hiányszakmák, mert például egy patológus is pontosan ugyanannyit fog keresni, mint a vele egy szinten lévő, nem hiányszakmában dolgozó orvos. Ettől függetlenül a kollégák elmondása alapján a kórházi dolgozók szinte kivétel nélkül elégedettek az új emelt bérükkel
– összegzi az eddigieket a MOSZ elnöke.
Ugyanakkor az alapellátásban dolgozó háziorvosok, házi gyermekorvosok, valamint fogorvosok joggal érezhetik magukat csalódottnak, miután ők most kimaradtak a szórásból, és a kormányzati ígéretek ellenére a februári finanszírozásban egy fillér fizetésemelést sem kaptak.
Felháborodásuk teljesen jogos, hiszen ők is – sokszor több szakvizsgával rendelkező – szakorvosok, és az ő béremelésükről még meg sem jelent a kormányrendelet
– emeli ki Szabad Zoltán, hogyan került a kollégák jelentőse része mára meglehetősen méltatlan helyzetbe. Így vélekedik a helyzetről:
Rendkívül megalázónak tartom, hogy megfeledkeztek a háziorvosokról, miközben a járványügyi teendők – a védőoltások beadása, a tesztek megrendelése – egyre nagyobb terhet rónak rájuk, arról nem is beszélve, hogy a betegekkel való közvetlen kontaktus miatt a mentősök mellett nem egy háziorvos esett a járvány áldozatául.
Borítókép: MTI. Fotós: Balogh Zoltán