A jegybankelnök erős kritikákat fogalmazott meg a Magyar Nemzetben megjelent hétfői írásában: a 2022-es költségvetés múlt heti elfogadását hibás döntésnek tartja, mert az jelentős kockázatokat épít be a gazdaság működésébe.
Az Országgyűlés múlt héten fogadta el a jövő évi költségvetést és annak az 5,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó előirányzatát.
A döntést hibásnak tartom, mert feleslegesen épít be jelentős kockázatokat a magyar gazdaság működésébe
– szúrt oda a kormánynak és legfőképp a törvényjavaslatot jegyző Varga Mihály pénzügyminiszternek Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Nemzetben megjelent hétfői írásában. Majd úgy folytatta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése ezért elindítja a költségvetési egyensúly helyreállításáért vívott negyedik hadjáratát annak érdekében, hogy minél előbb három százalék közelébe csökkentsék a jövő évi államháztartási hiány célszámát.
A jegybankelnök írása szerint ez már a negyedik „hadjárat” lesz. Fel is sorolta a korábbiakat, mint írja:
Matolcsy szerint „az első két sikeres hadjárat nélkül Magyarország nem lett volna képes a hatékony válságkezelésre”. A negyedik hadjárat célja pedig az a jegybankelnök szerint, hogy az előző három hadjárat sikeres receptjeire alapozva már 2022-ben helyreállítsák a három százalék körüli költségvetési hiányt, és ezzel elérjék az államadósság-ráta erőteljes csökkentését.
Az MNB első emberének érvei is vannak, amelyeket kendőzetlen őszinteséggel osztott meg a kormánypárti lap olvasóival:
a 2022-es költségvetés kiindulópontjai hibásak, ezért ezekre nem épülhetett jó büdzsé.
A jegybankelnök ezután kifejti, hogy a 2022-es költségvetés eleve nem lehet az újraindítás költségvetése, mert a magyar gazdaság már újraindul(t) ebben az évben. Szerinte a magyar gazdaságot 2022-ben már nem kell magas költségvetési deficittel újraindítani, ehelyett lehetséges és szükséges a korábbi egyensúlyi pályára való visszatérés.
Szerinte újraindítás helyett az inflációra fókuszáló költségvetésre lenne szükség. „A 2008-as válság után hat és fél év kellett a korábbi GDP-szint helyreállításához, most ez másfél éven belül megtörténik. Ez a változás inflációs kiugrásokat hoz magával, mert a kényszerűen felhalmozott kereslet nem találkozik azonnal azonos mennyiségű és szerkezetű kínálattal a belső piacon. Ebből lesz a kiugró infláció. Miután ez más országokban is így lesz, az importált infláció szintén megugrik” – írja az MNB elnöke.
Cikke szerint tovább fűti az inflációt a költségvetés 5,9 százalékos GDP-arányos hiányából következő többletkereslet, amely a kiugrásokat tartósan magas inflációs pályára terelheti.
A 2022-es költségvetés tehát inflációt gerjeszt az egyensúlyi pályára való visszaállás inflációt mérséklő hatása helyett
– írja Matolcsy.
Úgy véli, hogy hibás az EU-s felmentésre építeni a hiányt – ugyanis az Európai Unió még 2022-ben is felmenti a tagállamokat a három százalék alatti hiány kötelezettsége alól. Megjegyzi azt is, hogy a magyar gazdaság a V4-csoporton belül a legmagasabb adósságrátával rendelkezik, miközben a legmagasabb költségvetési hiányt tervezi 2022-re – ami egyben az EU harmadik legnagyobb hiánya is lenne.
Matolcsy György szerint a kockázatot a pénzpiacok jelentik, nem az EU. „Ha a pénzpiacok a két számjegyű GDP-növekedéssel járó idei második negyedéves újraindítás után úgy ítélik meg, hogy a változatlan törlesztési moratórium, az elfogadott 2022-es költségvetés, a tartósan kiugró infláció és a legnagyobb negatív reálkamatok együttesen fenntarthatatlan gazdaságpolitikát jelentenek, akkor erőteljes pénzügyi támadás érheti Magyarországot” – írtja a jegybankelnök.
Szerinte ezt a pénzügyi támadást a moratórium célzott átalakítása (csak a valóban rászorulók folytathatják) és a jövő évi költségvetés módosítása védheti ki – előbbiről számtalanszor mondott már véleményt az MNB, legutóbb épp ma adtak ki egy közleményt erről.
Végezetül az állami beruházási politikának is odaszúrt egyet, ugyanis – mint írja – a jövő évi költségvetés 5,9 százalékos hiánya mögött az állami beruházások a GDP 7,1 százalékos mértékére tervezett költségei állnak. Szerinte ha ezt az összeget megfeleznék, akkor azonnal lehetővé válna már 2022-ben az egyensúlyi pályára való visszatérés. Hozzátette, hogy az EU-ban az állami beruházások fedezetének átlagos aránya a GDP 3-3,5 százaléka közelében van, ráadásul a tervezett állami beruházások jelentős része el sem indul jövőre, ezért felesleges megterhelni velük a költségvetést.
A jegybankelnök és a pénzügyminiszter számos kérdésben képviselt már más álláspontot az elmúlt években – és akkor most finoman fogalmaztunk. Legutóbb egy közel két héttel ezelőtti konferencián érződött az ellentét Matolcsy György és Varga Mihály között, ekkor ráadásul egymást követve szólaltak fel. Matolcsy akkor is a jövő évi magas hiánycélt bírálta.
Az Index korábban is írt már a Matolcsy és Varga közti ellentétről, ugyanis
„a Fidesz regnálása alatt nem szoktak a csúcsvezetők egymásnak üzengetni, nyilvánosan kritikákat megfogalmazni”.
Az ügyben kerestük a Pénzügyminisztériumot is, cikkünk megjelenéséig nem reagáltak Matolcsy írására. Varga Mihály előzőleg egy nappal korábban, vasárnap beszélt egy rádióinterjúban, ahol elmondta, hogy „a jövő évi költségvetés leghangsúlyosabb eleme a gazdaság-újraindítási akcióterv, amely lehetővé teszi, hogy mindenki talpra tudjon állni, akit a koronavírus-járvány nehéz helyzetbe hozott”.
(Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján a Budapest Kongresszusi Központban, 2021. június 9-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)