Index Vakbarát Hírportál

Nettó 200 ezer feletti minimálbért sürgetnek a közszférában

2021. szeptember 15., szerda 21:49

Már az állampolgárok ellátását fenyegeti a túl alacsony bérek miatti elvándorlás a szakszervezet szerint.

Miután 2021-ben nem volt béremelés a közszféra számos területén, úgy tűnik, 2022-re sem tervez átfogó bérrendezést a kormány, miután eddig elzárkóztak még attól is, hogy a Közszféra Érdekegyeztető Fórumát összehívják – mondta az Index érdeklődésére Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Holott bőven lenne miről beszélgetni, a szakszervezet konkrétan három éve sürgeti, hogy a nagyjából 28 különféle jogállási és életpályatörvény helyett térjenek vissza az 1992 óta létező közalkalmazotti, köztisztviselői rendszerhez, de amit ennél is fontosabbnak tartanak, átfogó, a teljes közszférára kiterjedő, jelentős béremelést akarnak. 

Jelenleg a közszférában dolgozó mintegy 600 ezer munkavállalóból hozzávetőlegesen 200 ezren keresnek a minimálbérnek megfelelő összeget, például a kultúrában, a szociális ágazatban, illetve az egészségügyben, de akadnak, akiknek a garantált bérminimumot folyósítják – mondta Boros Péterné. Épp ezért sérelmezi a szakszervezet, hogy bár bőven vannak a közszférában is, akiket érintene, mégsem képviselhetik érdemben az érdekeiket például a minimálbér emeléséről szóló egyeztetéseken.

Bár értékeljük, hogy úgy tűnik, bruttó 200 ezer forintra emelkedik jövőre a minimálbér, a közszféra mesterségesen alacsonyan tartott bérei miatt kialakult jelentős munkaerőhiány okozta és most már az állampolgárok minőségi ellátását, ügyintézését érezhetően akadályozó helyzet megoldásához szerintünk a kiinduló alap a nettó 200 ezres legkisebb bér lenne

– hangsúlyozta az elnök. Ez 232 ezer forintos bruttót jelentene, amit számításaik szerint ideális esetben 30 százalékkal magasabb garantált bérminimumnak, illetve utóbbit szintén 30 százalékkal meghaladó, bruttó 392 ezres diplomás minimálbérnek kellene kiegészíteni. Természetesen a bértábla többi részét is ehhez igazítva kellene átalakítani ahhoz, hogy a közszférából, a közhivatalokból, az önkormányzati hivatalokból, illetve a szociális gondozásból ne meneküljön el a szakképzett és tapasztalt munkaerő. 

Mostanra ugyanis az állami, közszolgálati szférában az átlagkeresettől messze leszakadtak a keresetek, a megüresedő álláshelyeket pedig alig lehet feltölteni, mert a felajánlott béreket hallva inkább tovább keresgélnek a jelentkezők – mondja Boros Péterné. A szakszervezet régóta sérelmezi, hogy a közalkalmazotti bértábla vetítési alapját évek óta nem emelték. Ezért fordulhat elő mostanra, hogy ha a pótlékokat nem veszik figyelembe, akkor

lényegében a teljes közalkalmazotti bértáblát lefedi a 200 ezres minimálbér jelentette határ.

Igaz, a közalkalmazottak száma is jelentősen csökkent az utóbbi időben, de legutóbb például jelentős részt azért, mert a kulturális dolgozók közalkalmazotti, köztisztviselői jogállását megszüntették, átsorolva őket A munka törvénykönyve hatálya alá, amelynél egyéni vagy kollektív alkuk során alakulnak ki a fizetések. A szakképzésben dolgozók mellett pedig a modellváltással a felsőoktatásban dolgozók is átkerültek az Mt. hatálya alá, ezért a korábbi közszolgálati jogviszonyokkal kapcsolatos garanciák már nem védik ezeket a dolgozókat. 

Hivatalos adatokat hiába kérnek, mégis, a szakszervezethez eljutó visszajelzések alapján például a szociális gondozásban úgy becsülik, hogy 40 százalékos a munkaerőhiány. Az elnök megemlítette, hogy tud olyan megyét, ahol százas nagyságrendben hiányzik a kormányhivatalokból az állomány,

országosan pedig 15-20 százalékra becsülik a feltöltetlen pozíciók számát. 

Ez pedig már az ügyintézések hosszát, minőségét veszélyeztető rendszerhiba, amelyet az államnak mint munkáltatónak kellene orvosolnia – hangsúlyozta az elnök, aki szerint ugyan gyakori ellenérv a követeléseikkel szemben, hogy a közigazgatás digitalizációja majd megoldja a létszámgondok miatti ügyintézési idő hosszabbodások problémáját, azonban szerinte ez nem igaz. Eddig is folyamatosak voltak az informatikai fejlesztések, azonban ha a vállalhatatlanul alacsony bérek miatt felmondanak azok, akiket az eddig bevezetett rendszerek használatára már kiképeztek, akkor csak a pénzt pocsékoltuk – érvelt az elnök.  Úgy vélte, a kormány sem takarózhat tovább azzal, hogy ekkora bérfejlesztésre nincs pénz.

Arra van pénz, amire akarnak

– jegyezte meg Boros Péterné. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e esetleg sztrájkot az erőteljesebb érdekérvényesítés érdekében, mindössze annyit felelt, hogy a munkaerőhiány miatt már most is olyan a helyzet a kormányhivatalokban, mintha sztrájkolnának. 

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)

Rovatok