Egyhangúlag döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat 15 bázispontos, 1,80 százalékra történő emeléséről októberi ülésén – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A döntéshozók értékelése alapján az inflációs kilátásokat továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik, amelyek a korábban vártnál tartósabbak lehetnek. Mindez a júniusban megkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolja.
Hozzátették: a monetáris testület a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
A tanácstagok hangsúlyozták, hogy az inflációs cél elérése érdekében kulcsfontosságú a másodkörös inflációs hatások elkerülése és a várakozások megfelelő horgonyzása. A tanácstagok szerint az elmúlt hetekben látott költségsokkok hatására az infláció emelkedése hosszabb időszakon keresztül érvényesül, így a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzéséhez képest kitolódhat az inflációs cél elérése.
Ennek fényében a korábban tervezettnél hosszabb monetáris politikai lépéssorozatra kell felkészülni.
A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 elejétől csökkenni kezd, és a második negyedévben ismét a jegybanki toleranciasávba kerül, majd várhatóan 2022 második felében a háromszázalékos jegybanki cél körül stabilizálódik.
A tanácstagok hangsúlyozták, hogy az elmúlt hetekben jelentős globális nyersanyagár-emelkedés volt tapasztalható, ami egyes energiahordozók esetében akár háromszoros drágulást eredményezett nyár eleje óta. A globális nyersanyagár-emelkedés hatása a fogyasztói árak egyre szélesebb termékkörében érzékelhető – közölték. A döntéshozók azt is megállapították, hogy
a beérkezett adatok alapján a magyar gazdaságban folytatódott AZ ÉLÉNK NÖVEKEDÉS a harmadik negyedévben.
Több tanácstag rámutatott, hogy a növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult, ugyanakkor a helyreállás ütemében eltérések mutatkoztak. Többen felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma és az energiaválság növeli a gazdasági kilátásokat övező kockázatokat.
(Via MTI)