A budapesti ingatlanpiacon 2013 óta megduplázódott az új építésű lakások négyzetméterára, ezzel a főváros – Prágával holtversenyben – a leggyorsabb drágulást produkálta, közölte a KPMG könyvvizsgálati, adóügyi és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó független szakmai szolgáltatók globális szervezete.
A vizsgált nyolc évben a magyar árak elhagyták a varsói, pozsonyi és zágrábi szinteket, de messze vannak a bécsi, berlini vagy prágai négyzetméteráraktól.
A régiónkon belül viszont egyértelműen Budapesten és Prágában növekedtek legnagyobb mértékben a lakásárak, mindkét fővárosban duplázódott a négyzetméterár az elmúlt nyolc évben. Bár 2019 végével a drágulási hullám is csillapodott részben a járvány, részben az új lakások kapcsán ideiglenesen visszaállított áfa miatt (öt százalékról 27 százalékra), a piac szereplői a 2021-es esztendőt tekintve újabb erősödésre számíthatnak a visszatérő adókedvezmények és a recessziót követő gazdasági fellendülés miatt.
A budapesti lakások jelenlegi átlagos négyzetméterára ennek ellenére még mindig csak a mezőny alsóházát vezeti, jelentősen lemaradva a Bécs–Berlin–Prága-hármastól.
A fővárosi ingatlantulajdonosoknak ez jó hír, ám azoknak, akik lakást szeretnének vásárolni, már kevésbé. A kutatók megvizsgálták azt is, hogyan változtak a lakásárak a nettó jövedelemhez viszonyítva. Erre a kérdésre ad választ a lakásárindex és a nettó jövedelem hányadosa, ami azt mutatja meg, hogy hány százalékkal nőttek a lakásárak az egy főre jutó nettó jövedelemhez képest.
Magyarország esetében ez a hányados 1,7, ami azt jelenti, hogy míg a vizsgált időszakban a fizetésünk 32 százalékkal nőtt, addig a négyzetméterárak 124 százalékkal lettek magasabbak,
azaz a jövedelmi viszonyok és a lakásárak közötti olló jelentősen szétnyílt. A magyarországi 1,7-es mutatónál csak Németországban regisztráltak ennél is nagyobb változást (1,78). Ezzel együtt a budapesti 2013-as 1195 eurós négyzetméterár 2020-ra 2679 euróra nőtt.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)