Betiltották az egyszer használatos műanyagokat, korrupciós ügyek miatt indult eljárás a Vatikánban, Matolcsy György megkérdőjelezte az állam hatékonyságát, a kormány pedig nekiment a külföldi építőanyag-gyártóknak júliusban. Az Index sorozatában havi bontásban mutatjuk be, mi történt a gazdaságban 2021-ben. Nézzük, mi történt júliusban!
Július 1-jétől életbe lépett az egyszer használatos műanyagokat betiltó rendelet: nem lehet többé egyszer használatos műanyagból készült fülpiszkálót, evőeszközt, tányért, szívószálat, lufit, ételtárolót vagy edényt látni a boltokban. A műanyag zacskókon belül csak a 15 mikron feletti falvastagságúakat tiltották be. Hetente egyébként körülbelül öt gramm mikroműanyagot juttattunk a szervezetünkbe az elfogyasztott ételek és italok által, ami egy bankkártya elfogyasztásának felel meg – mutatta ki a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetének egyik kutatása.
Jurecska Laura környezetkémikus korábban egy interjúban elárulta az Indexnek, hogy bár a mikroműanyagok nagy része távozik a széklettel, a bennmaradó mintegy tíz százalék felszívódhat, és a legkisebbek akár a sejtjeinkbe is bejuthatnak. Hozzátette, fogalmunk sincs arról, hosszú távon milyen hatással lesznek a szervezetünkre.
Sehol máshol nem nőttek az EU-ban annyira az árak, mint nálunk – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának beszámolójából. Bár az uniós infláció csökkent júniusban az előző év azonos időszakához képest, Magyarország kiemelkedő, 5,3 százalékos áremelkedést ért el júliusban. A rangsorban minket követett Lengyelország (4,1 százalék), Észtország (3,7 százalék), majd Románia (3,5 százalék). A magyar árak 2021. januártól kezdtek drasztikusan emelkedni, amikor 2,7 százalékról februárban 3,1 százalékra, márciusra 3,7 százalékra, áprilisra pedig 5,1 százalékra gyorsult az infláció.
A helyzet később csak rosszabbodott: az éves európai uniós inflációütem októberben elérte a 4,4 százalékot. Bár a hazai árak is 6,6 százalékra ugrottak, Észtország és Lengyelország mégis képes volt megelőzni minket 6,8, illetve 8,2 százalékos éves inflációs rátával. A hazai árak novemberben tovább emelkedtek, az előző évhez képest 7,4 százalékos drágulást értek el. Az élelmiszerek hat százalékkal, az üzemanyagok 37,7 százalékkal lettek drágábbak, és nem kevesebb mint 5,3 százalékos maginflációt mértek.
A magyar kormány lépett a külföldi építőanyag-gyártókkal szemben, hogy megállítsa a vészes ütemben emelkedő építőanyagárakat. Orbán Viktor kormányfő és gazdasági főtanácsadója, Nagy Márton többször is nyilatkozott róla, hogy felháborító a jelenség, főleg úgy, hogy a kormány hárommillió forintot ad lakásfelújításra, és a pénz nagy részét elviszik az egekbe emelkedő anyagárak. Így hamarosan beszállt a fogyasztóvédelem és a versenyhivatal is a harcba.
Sikkasztás, csalás, pénzmosás, zsarolás és hivatali visszaélés ügyében emeltek vádat egy olasz exbíboros és kilenc másik személy ellen július elején. Az érintettek a Vatikán egy 350 millió eurós londoni ingatlanbefektetését intézve követték el a bűncselekményeket. Az első számú gyanúsított, Gianluigi Torzi 15 millió eurót csalt ki a Vatikántól a londoni ingatlan tulajdonjogának átengedéséért. A Vatikánnak egyébként több mint ötezer ingatlan van a birtokában világszerte, ebből 4051 van Olaszországban.
A volt bíborost Ferenc pápa tavaly szeptemberben egy másik kétes ügylet miatt felmentette a tisztségéből. Vele együtt másik kilenc egyházi személy és olasz vállalkozó is érintett volt a legalább félmilliárd eurós nemzetközi korrupciós ügyben, amelynek a szálai egészen a Camorra dél-olaszországi bűnszervezetéhez vezetnek el.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke júliusban erős kritikát fogalmazott meg az állami költségvetéssel szemben. Akkor úgy nyilatkozott, hogy az állam „vasba és betonba”, nem pedig képességbe, intézményekbe és agyakba fektet. A jegybank elnöke szerint szükséges változtatni az elfogadott költségvetésen, ugyanis minél többet költ az állam, és minél jobban eladósodik, annál nehezebb lesz újraindítani a növekedést.
Ugyan a Fidesz regnálása alatt nem jellemző a csúcsvezetők közötti konfliktus, korábban is előfordultak véleményellentétek a jegybankelnök és a pénzügyminiszter között. Még 2019-ben Matolcsy váratlan publicisztikát adott ki a Növekedés.hu portálon, amelyben több ponton írt le kritikát Varga Mihály pénzügyminiszterrel kapcsolatban.
Ezek is júliusban történtek:
(Borítókép: Vásárló a Bosnyák téri piacon 2020. március 31-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)