A chiphiánynak köszönhetően tovább zuhant az európai autópiac, Magyarországon is komoly gondokkal járhat a sofőrhiány, nőtt az albérletek ára és megint emelték a nyugdíjakat. Az Index sorozatában havi bontásban mutatjuk be, mi történt a gazdaságban 2021-ben. Nézzük, mi történt októberben!
Bár már 2020-ban is rossz volt a helyzet, idén szeptemberben 26 éves mélypontot ért el az európai autópiac, az új autók regisztrációja 25 százalékkal 972 723-ra csökkent. Ezen belül Olaszországban 32,7 százalékkal, Németországban pedig 25,7 százalékkal kevesebb új autót regisztráltak. De a cseheknél is jelentős csökkenés volt megfigyelhető, a Škoda negyedmillióval kevesebb autót gyárthat idén, mint egy évvel korábban.
Mindennek az oka a chipek hiánya. A világjárvány miatt a szokásosnál nagyobb igény volt az olyan elektronikai eszközökre, mint a számítógépek, a telefonok vagy a tévék. Ami közös ezekben az eszközökben, az a bennük rejlő chip. Minél jobban fogytak ezek az elektronikai termékek, annál jobban nőtt a chipek iránti igény, ám a kínálat nem tudott felnőni a kereslethez, így hiány lett. A modern autókba is rengeteg félvezetőt építenek be, a chipgyártók mégis nagyobb hangsúlyt fektetnek a szórakoztatóelektronika üzletágába, mint az autóiparba.
Üres polcok és hatalmas termékhiány jellemezte az Egyesült Királyságot októberben, a brit statisztikai hivatal (ONS) közzétett életmódbeli vizsgálatának új összeállítása szerint szeptember 22. és október 3. között a megkérdezett felnőttek 17 százaléka, azaz körülbelül nyolcmillió ember számolt be arról, hogy nem sikerült hozzájutnia alapvető élelmiszerekhez. Ugyanebben az időszakban a válaszadók 15 százaléka nem tudott üzemanyagot sem vásárolni. De hogy történhetett mindez? Egyszerű: a Brexit és a koronavírus okozta munkaerőhiány a hunyó: a szállítmányozó cégek állományából körülbelül százezer sofőr hiányzik. A pandémia előtt is nehéz volt kamionsofőrt találni, de a korlátozásokat követően a helyzet súlyosbodott, ugyanis körülbelül 14 ezer európai kamionsofőr hagyta el az Egyesült Királyságot, és közülük csupán hatszáz tért vissza.
Szakértők szerint a későbbiekben itthon is problémát jelenthet a sofőrök alacsony száma, ugyanis hiába a viszonylag magas, akár hét-nyolcszázezer forintos fizetés, kevesen vállalják az állandó távolléttel járó munkát.
Idén októberben átlagosan 148 ezer forintot kértek el havonta egy fővárosi albérletért. Bár július végén és augusztus elején szintén emelkedtek a budapesti ingatlanárak, az utolsó ugrás szeptemberben jött, amikor a felsőoktatási tanévkezdés körüli roham még fél százalékkal dobott az árakon. A tizenkét hónappal korábbihoz viszonyítva Budapesten novemberben 7,9 százalékkal emelkedtek az albérletárak.
Az albérletárakon kívül az ingatlanárak is brutálisan megugrottak az elmúlt évtizedben. Míg az unióban 2010 és 2021 második negyedéve között átlagosan 34 százalékkal emelkedtek a lakásárak, addig Magyarországon 109 százalékos növekedést tapasztalhattunk. Az Európai Unión belül mi voltunk a harmadik ország, ahol a legnagyobb mértékben drágultak az ingatlanok 2010 és 2021 között Észtországot (133 százalék) és Luxemburgot (111 százalék) követve.
Ráadásul brutálisan több és egyre drágább hitel kell a lakásvásárláshoz, míg egy átlagjövedelemből majdnem harminc évig kell spórolni egy fővárosi házra.
Az egyre magasabb infláció hatására idén harmadszorra emelt nyugdíjat a kormány. Visszamenőlegesen 1,2 százalékos nyugdíjemelést és egyszeri nyolcvanezer forintos nyugdíjprémiumot jelentettek be októberben.
Egy decemberi parlamenti ülésen Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy 2022. januárjától nem három, hanem öt százalékkal emelik a nyugdíjat, mivel a jegybank szerint a vártnál magasabb lehet a 2022-es infláció. Farkas András nyugdíjszakértő szerint az átlagnyugdíj a novemberi 1,2 százalékos emelés után jelenleg 153 290 forint, míg a decemberben bejelentett ötszázalékos emelés után 160 960 forintra nő 2022 januárjában az átlagnyugdíj.
Ezek is októberben történtek:
(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)