2022-ben sem számíthat könnyű évre a mezőgazdaság és az élelmiszeripar: időjárási kockázatok nélkül is általános költségemelkedéssel, árharcokkal kell számolniuk az ágazat szereplőinek. Ráadásul úgy, hogy az új támogatási szabályok miatt hosszú évekre szóló fejlesztési irányokról kellene bizonytalan és gyorsan változó piaci elvárások mellett dönteni. A fogyasztói árak emelkedése biztosra vehető, a mérték kérdéses, és az, hogy az élemiszeripari átadási áremelkedés mennyire fedezi majd az ipar és a termelők költségnövekményét.
Nehéz és extremitásokkal terhelt évet zárt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar: világszerte nehézségeket és piaci anomáliákat okozott a kedvezőtlen időjárás, az, hogy állategészségügyi és a koronavírus-járvány hatására a kereslet-kínálat egyensúlya megbomlott, továbbá hogy a világméretű logisztikai problémák kétségkívül számos terméket megdrágítottak, a világpolitika pedig az energiaárakat küldte soha nem látott magasságokba. A takarmányként és alapvető élelmiszerként is használatos haszonnövények ára globálisan és belföldön is rekordmagasságba emelkedett, ami kritikus helyzetbe sodort egyes állattenyésztési ágazatokat.
2022-ben sem várható az árak mérséklődése az agrártermékpályák egyikén sem
– összegezhető az Index által megkérdezett elemzők prognózisa. Tresó István, a K&H Bank Agrárfejlesztési főosztály vezetője szerint a következő hónapokban is tartósan magasak maradnak a terményárak világszerte. Épp ezért – bár 2022 kihívásokkal teli év lesz – a legjobb helyzetben a szántóföldi növénytermesztő vállalkozások lesznek. Ezek között bőven akadnak, amelyek akár egy-másfél évnyi tartalékkal is rendelkeznek.
Ez a szektor előreláthatólag jövedelmező lesz 2022-ben is, bár kétségtelenül drágulnak az inputanyagok is – a műtrágya ára például már most háromszorosa a tavalyinak, a gyártási láncok leállása miatt pedig nehézséget jelent a gépbeszerzés, ráadásul a gyenge forintárfolyam mintegy tízszázalékos pluszköltséget okoz
– hívta fel a figyelmet a kockázatokra Hollósi Dávid, a Takarékbank és a Magyar Bankholding agrár- és élelmiszeripari üzletágvezetője. Hozzátette: a kertészeti ágazat helyzetét alapvetően az esetleges tavaszi fagyok befolyásolhatják. Az OTP agrárszakértői emellett arra hívták fel a figyelmet, hogy az energiaköltségek drámai emelkedése a szárítók üzemeltetése mellett a növényházak fűtését is megdrágítja, ami kihat majd a termelésre és az árakra is. Magyarán drágulhatnak a primőrzöldségek is ott, ahol nem termálfűtésű a növényház.
Hollósi Dávid szerint 2022-ben is marad az állattenyésztést sújtó kettős prés: a piaci túlkínálat várhatóan tompul, másrészt viszont a költségszerkezetük hetven százalékát adó takarmányoknál a tavalyihoz képest negyven-ötven százalékos a drágulás, és várhatóan nem mérséklődnek az árak ebben az évben sem. Ugyanakkor a felvásárlási árakban ezt a másfél éve tartó drágulást nem tudták és várhatóan teljes mértékben nem is tudják majd érvényesíteni. Ehhez jön még hozzá az energia drágulása jelentette többletteher. Épp ezért mind a sertés-, mind a baromfiszektorban előfordulhat tartósan veszteséges működés Hollósi Dávid szerint.
Az állattenyésztésben kevés olyan cég van – a brojlercsirke-előállítók kivételével, ahol a piaci értékesítési ár meghaladja majd az önköltséget, épp ezért aki korábban csak támogatással volt nyereséges, az komoly bajban lesz – tette hozzá Tresó István.
Komoly kihívást jelent majd a 2023-tól életbe lépő új Közös Agrárpolitika fenntarthatósággal és környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásainak való megfelelés mind a növénytermesztő, mind az állattartó gazdaságok számára – jegyezte meg Tresó István. Úgy vélte, hogy kiutat ebből a helyzetből csak megfontolt termékszerkezet és célpiacelemzést és három-öt éves előretervezést követően elindított költségcsökkentéssel járó hatékonyságnövelő beruházások jelenthetnek mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Hollósi Dávid azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében mintegy ezer milliárd forintnyi beruházási támogatást ítéltek meg, amelynek a kivitelezése 2022-ben már esedékes, a gazdáknak és cégvezetőknek számolniuk kell azzal is, hogy
az építőipar kapacitáshiánya és drágulása miatt akár húsz-harminc százalékkal emelkedhetnek a kivitelezési költségek.
Továbbá azzal is, hogy az agráriumra vonatkozó, de minimális korlátok miatt a kamattámogatott hitelek nem vagy kevéssé lesznek elérhetők, így a jegybanki alapkamat emelése miatt a magasabb hitelkamatok okozhatnak nehézséget a finanszírozásnál.
Az alapanyag-termelők több mint egy éve tartó gondjai és költségnövekedése azonban jelentős időbeni eltolódással még épp csak most kezd megjelenni a fogyasztói árakban, noha egyes termékek – mint például az étolaj – múlt évben végig jelentős mértékben drágultak. A 2021-es fogyasztói élelmiszerárakban – néhány kivételtől eltekintve – még a 2020-as inputanyagköltségeket fizettük meg, jegyezte meg Hollósi Dávid.
Az OTP agrárszakértői szerint a feldolgozói oldalon is kivédhetetlen az alapanyagok drágulása, ha hosszú távon is biztosítani akarják a megbízható beszállítói kört. Így a gazdák növekvő inputköltségei hamarosan még hangsúlyosabban jelenhetnek meg a takarmány- és húsárakban, a malomipari alapanyagok és ennek révén a pékáru, valamint számos élelmiszeripari termék árában is. Mindezek hatására várakozásaik szerint
az élelmiszerárak legkésőbb 2022 március-áprilisában drasztikusan megemelkedhetnek.
Másrészt az élelmiszerek áremelkedése komplex folyamat: a hosszabb távon is tartósabb drágulásban szerepet kap majd a globális népességnövekedés okozta mennyiségi, a nyugati országokban pedig a minőségi, környezetvédelmi fogyasztói elvárásoknak megfelelő technológiai, energiahatékonysági és építési beruházások költségnövekménye is. Az élelmiszeripar számára a legnagyobb kihívást a folyamatosan változó fogyasztói szokások jelentik, amelyeket a koronavírus-járvány felgyorsított: egyre nagyobb az igény a feldolgozottság emelésére, a konyhakész termékek egyre szélesebb választékára és az egységcsomagok méretének változására – említette meg Tresó István. Ugyanakkor az ágazat fenntarthatósági, környezetvédelmi feladatokkal küzd, elég csak a csomagolóanyagok növekvő használatával kapcsolatos dilemmákra vagy a gyártáshoz használt energia és víz biztosítására gondolni. Az élelmiszeriparban is nehézséget jelent az idénymunkások hiánya.
Hollósi Dávid szerint mindezek mellett az infláció is árfelhajtó tényező, azonban meglátása szerint például a gabonafélék tavalyi drágulásához hasonló mértékű, két számjegyű áremelkedéssel az élelmiszer-kiskereskedelemben nem kell számolni idén. Tresó István arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentősebb agrár- és élelmiszertermék-drágulásokat követően mindig csak a megelőző növekedésnél kisebb mértékben várható visszarendeződés az árakban. A K&H elemzői azzal számolnak, hogy 2022-ben éves szinten 4,8 százalékos lehet az infláció.
– Az agrár- és élelmiszergazdaságban jelentős ár- és jövedelemingadozások miatt az elmúlt nyolc békeév végével számolunk, nehezebben lesz tervezhető a bevétel, számítunk arra is, hogy lesznek, akik feladják a termelést. Ugyanakkor az erős és hatékony gazdálkodók tovább erősödhetnek – mondta Hollósi Dávid. Szerinte ha az esetleges újabb koronavírus-hullámoknál ismét terítéken lesznek a HORECA-szektor lezárásai, az érzékenyen érintene néhány ágazatot. Tresó István szerint rövid távon optimisták a kkv-k. A K&H-agrárindex 2021 második negyedéves eredményei szerint a cégek 94 százaléka számított bevételei és 82 százaléka nyeresége növekedésére egyéves időtávon. Bevétel szempontjából ez 8,5, profitban pedig 5,1 százalékos átlagos emelkedést jelent.
Hollósi szerint ha idén kiemelkedő lesz a terméshozam, lefékeződik a nyersanyagárak növekedése, nem jönnek újabb emberi vagy állati járványhullámok, lassan letisztul a piac és normalizálódnak az árak, és az egyes termékpályák minden szintjén egészséges költség-jövedelem viszonyok alakulhatnak ki. Hosszabb távon a működést a termékpályák igazságosabb jövedelemeloszlásával lehet fenntarthatóvá tenni, ez szükséges ahhoz, hogy az ellátási láncok ne sérüljenek és az értéklánc minden szereplője rentábilisan tudjon termelni/értékesíteni a következő években.
Ugyanakkor az OTP szakértői úgy látják, hogy a kihívások mellett azért lehetőségek is adódnak. A kormányzat a hazai ellátás biztosítása és az exportlehetőségek kiaknázása érdekében tizenötről nyolcvan százalékra emelte az uniós támogatások állami társfinanszírozásának mértékét. Ez azt jelenti, hogy a 2021–2027 közötti Közös agrárpolitika I. pillérének keretében 3400 milliárd, míg a II. pillér tekintetében 2853 milliárd forint áll majd a szektor hazai szereplőinek rendelkezésére.
A mezőgazdaságban óriási energiahatékonysági, versenyképességi fejlődést hozhat a digitális átállás, emellett az új Közös agrárpolitikában 2027-ig minden eddiginél hangsúlyosabban jelennek meg a környezet- és klímavédelmi törekvések, és olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek nagyobb támogatást biztosítanak a kisebb gazdaságok számára, illetve a fiatal mezőgazdasági termelőknek. Úgy vélik, hogy a támogatási ciklusra kidolgozott Vidékfejlesztési Program az ötvenszázalékos önrészelőírás miatt hosszabb távon is növelheti az agrár-hitelállományt, az energiaárak növekedése és az infláció pedig a forgóeszköz-finanszírozási igényt dobhatja meg több ágazatnál is.
(Borítókép: Vásárlók védőmaszkban egy fővárosi üzletben 2020. március 27-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)