Eddig csak rossz volt a kisebb kutakat működtető vállalkozások helyzete, péntektől viszont már kilátástalan: a beszerzési árak elérték a tavaly novemberben bevezetett hatóságit, így teljesen eltűnt a kiskereskedelmi árrés. Az olajpiac és a gyenge forint sem kecsegtet sok jóval, így kútbezárások sora jöhet.
Eltűnt
– válaszolta az Indexnek Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára arra a nagyon leegyszerűsített kérdésre, miszerint mikor tűnik el teljesen a benzinkutakat működtető vállalkozások kiskereskedelmi árrése. Ez annyit jelent, hogy péntektől a kutak drágábban vásárolják mindkét jelentősebb üzemanyagfajtát – a benzint és a gázolajat –, mint amennyiért értékesítik. Azaz ma már a nagykereskedelmi ár is magasabb, mint a 480 forintos hatósági ár.
A Holtankoljak.hu adatai szerint pénteken megkapta a „kegyelemdöfést” a hazai üzemanyagszakma, ugyanis péntektől jelentősen emelkedett a benzin és a gázolaj beszerzési ára is: előbbi beszerzési ára 8 forinttal emelkedik, így a benzin beszerzési ára is átlépi a 480 forintot, míg a gázolajnál az emelés mértéke 5 forint – utóbbi esetében már korábban, néhány hete átlépte a beszerzési ár a hatóságit. Mint írják, hatósági ár nélkül az alábbi átlagárak lennének a hazai kutakon:
forintba kerülne literenként. Ez 40, illetve 55 forinttal van a tavaly november közepén bevezetett hatósági ár felett. Azaz a kiskereskedelmi árrés már korábban „eltűnt”, viszont péntektől ténylegesen magasabb áron veszik a vállalkozások a benzint és a gázolajat, mint amennyiért árulhatják.
„Gyakorlatilag a piaci szereplők jelentős része – a közel 2000 hazai töltőállomás nagy része – már nullszaldós, azaz a nagykerár elérte a kiskereskedelmit, tehát nemhogy nyereségük nincs, de már a költségek fedezésére sem maradt semmi” – fogalmazott Grád Ottó. Vagyis a töltőállomások nagy része már az áru átvételekor veszteségeket kénytelen elszenvedni. A kiskerárrés a töltőállomások üzemeltetését hivatott fedezni – a fizetésektől a takarításon át a különböző beruházásokig –, plusz nyilván a cégek nyereséget is termelnének, hiszen ez lenne a céljuk, ezért működnek.
Na ebbe durrantott bele a kormány a hatósági árral,
és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől tudjuk, hogy semmilyen kompenzációt nem kapnak ezek a cégek: az Index kérdésére a kormányinfón azt mondta, hogy nem akarják az adófizetők pénzéből kisegíteni a benzinkutakat.
Mostanáig a kiskereskedelmi árrésből még valamennyi megmaradt, de péntektől már mindkét üzemanyagfajta beszerzési ára a hatósági ár felett van. A nagyobb hálózatok még úgy-ahogy „elketyegnek”, mert például van tartalékuk kigazdálkodni a hatósági áras időszak veszteségeit. A kisebb hálózatok, a tényleg csak néhány kutat működtető vállalkozások napjai viszont meg vannak számlálva: ha nincs tartalékuk, akkor nem tudják fizetni az alkalmazottakat sem. Ráadásul ezek a kutak jellemzően kisebb településeken működnek, ahol tényleg csak tankolni állnak meg az emberek, az árbevételük közel 100 százaléka az üzemanyag értékesítéséből jön – a nagyobb kutaknál ez az arány „jobb”, átlagosan 85 százalékról beszélhetünk.
Magyarországon ma a hatósági ár néhány alapvető élelmiszerre is kiterjed. Ez egy élelmiszert árusító vállalkozás árbevételének átlagosan legfeljebb nagyjából a 15 százalékát érinti, a maradék 85 százaléknyi termékpalettán azért megvan a lehetőség a költségek – például a bérek, rezsi – fedezésére
– mondta Grád Ottó, hozzátéve, hogy a töltőállomások esetében ez az arány átlagosan 85 százalék. Átlagosan! Ugyanis egy kisebb kút, ahol nincsen shop, kávézó vagy épp autómosó, ott nincs alternatíva – ott az üzemanyag értékesítése teszi ki szinte a teljes árbevételt.
Jelenleg úgy fest, hogy az olajpiac nem segít majd, ahogy a forintárfolyam sem a kisebb kutaknak: a magas olajár marad, ahogy a Fed várható kamatemelése(i) sem erősíti(k) majd a forintot a dollárral szemben.
„Az olajpiacot nézve alapvetően egy ciklikus válságban vagyunk” – kezdte az Indexnek Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. 2014-ben összeomlott az olajár, és az elemző szerint ezt követően a beruházások igazából soha nem tudtak talpra állni. 2020-ban a Covid-járvány miatt beszakadt a kereslet, ahogy az olajárak is, ez pedig végleg betette a kaput – tehát a beruházások száma nagyon alacsony volt ebben az időszakban. Aztán erre jött egy hirtelen visszatérő, nagyon gyorsan növekvő kereslet.
Pletser Tamás úgy látja, hogy az olajpiacon 2022-ben az átlagkereslet meghaladja majd a 2019-es évit, amivel a kínálat nem tud lépést tartani.
A csúcskereslet mindig nyárra esik, ahogy a hatósági ár vége is – a 480 forintos ár fenntartása (jelenleg) május 15-ig tart.
A kormány nagyon nehéz helyzetbe keverte magát a hatósági árral
– hangsúlyozta Pletser, ugyanis szerinte ebből nem igazán lehet jól kijönni politikailag. Az üzemanyagárakat a kormány ugyanis – a hatósági árazáson túl – adócsökkentéssel tudná csak csökkenteni. A jövedéki adó és/vagy az áfa csökkentése jöhetne szóba.
Politikailag szerinte ebből borzasztó nehéz kifarolni: „Hogyan adja el azt, hogy itt rezsicsökkentés van, aztán ezt mégis el kell engedni?” Ugyanis politikailag nem hozott sokat, a kifarolás pedig nyilvánvaló károkat jelentene. Magyarországon ugyanis nem árrugalmasság van – azaz az emberek nem az árak miatt rugalmatlanok –, hanem jövedelemrugalmasság van. Tehát ha van jövedelem, akkor valójában majdhogynem mindegy, hogy 480 vagy 520 forint a benzin ára. Tavaly például nőttek az árak, de a kereslet is. Masszívan – igaz, egy pandémiás, lezárásokkal tarkított időszakot követően.
És hogy mindezek alapján mi vár szerinte a kisebb, töltőállomásokat működtető vállalkozásokra?
A piac közel negyede kis kút, ezeknél szerintem vége a boltnak.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)