A vádlott által vezetett, jól prosperáló, és az ország területén több gyáregységgel rendelkező cégcsoport jelentős élőmunkát igénylő tevékenységet folytatott, amelyhez a dolgozók egy részét munkaerő-kölcsönzéssel biztosították. Később, az adójogszabályok változása miatt a munkaerő kölcsönzése után megfizetett általános forgalmi adót már nem tudták levonni, ezért a vádlott a rokonait és egy másik cég vezetőit bevonva kidolgozott egy olyan módszert, amellyel jogellenesen csökkenti tudta a közterheit.

A módszer lényege szerint a cégcsoport által foglalkoztatott munkásokat átjelentették a másik vállalkozásba anélkül, hogy munkahelyük és feladataik ténylegesen megváltoztak volna. Ezután a tényleges gazdasági tevékenységet valójában nem folytató vállalkozás valótlan számlákat állított ki a cégcsoportnak úgy, mintha a termelőtevékenységet alvállalkozóként ők végezték volna el, majd a fiktív költségszámlákat felhasználva a cégcsoport az áfafizetési kötelezettségét jelentősen csökkentette. A cégcsoport ráadásul a ténylegesen általa foglalkoztatott dolgozók bérének egy részét sem legálisan fizette ki, így a közterheket itt sem egyenlítette ki.

A valós tevékenységet valójában nem folytató másik vállalkozásnak a cégcsoporttól származó bevétele után keletkező jelentős összegű adóját maga is megkísérelte csökkenteni, ezért egy számlagyárnak használt cégtől több száz millió forint értékű fiktív számlát fogadott be. A vádlottak ezekkel a módszerekkel több mint 800 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek.

Az ügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában öt vádlottal szemben börtönbüntetés, közügyektől eltiltás és pénzbüntetés, míg egy vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt – közölte az ügyészség.