Rövid időn belül a második olyan ítélet született meg csütörtökön, amely arra kötelezi a kormányt és azon belül is a Nemzeti Koncessziós Irodát, hogy adja ki azokat a megelőző számításokat, amelyek alapján a kabinet arra a döntésre jutott, hogy megéri a magyar államnak egy-egy közszolgáltatást – a hulladékgazdálkodás után az autópálya-üzemeltetést és -építést is – 35 évre koncesszióba adni egyetlen magáncégnek.
Mindkét esetben a Transparency International próbálta előbb közérdekű adatigénylés keretében megismerni a részleteket és az okokat, majd ennek eredménytelensége után bíróságon próbálta megszerezni az adatokat. A hulladékgazdálkodási koncesszió esetében egyelőre az elsőfokú eljárásban a múlt héten született nem jogerős ítélet arról, hogy ki kell adnia a kormánynak az adatokat.
A sztrádakoncesszió esetében már előrébb tart az ügy. A március 17-én a másodfokú eljárásban született jogerős döntés megerősítette az elsőfokú eljárás eredményét, azaz a kormánynak tényleg ki kell adnia a kért iratokat – írta a Szabad Európa. Vagyis az ítélet kézbesítését követően tizenöt napon belül köteles átadni a Transparency International Magyarországnak azokat a számításokat, amelyek megalapozzák azt, hogy 35 évre szükséges koncesszióba adni a hazai sztrádák kezelését.
A lap beszámolója szerint a Fővárosi Törvényszék októberi ítéletében már kimondta, hogy az NKI nem indokolta meg kellő alapossággal, miért kellene titokban tartani a gyorsforgalmi utak koncesszióba adásáról szóló számításokat. Az Alaptörvény ugyanis garantálja a közérdekű adatok nyilvánosságát, ettől csak alapos indokkal lehet eltekinteni. Az alperes NKI jogi képviselője nem élt azzal a lehetőséggel, hogy csak a bíróságnak bemutassa a számításokat. Ilyenkor a felperes nem is pillanthat bele ezekbe.
Persze az sem garancia semmire, amikor igen: a hulladékkoncessziós perben az NKI által a csak a bíróságnak bemutatott, 43 oldalas tájékoztatóból – mint a TI beszámolt róla – a bíró is mindössze három nem kitakart oldalt kapott, és negyven olyat, amelyet olvashatatlanná tettek. Igaz, azon a három oldalon is kitakarták az összes számot. Karsai Dániel ügyvéd, a felperes TI jogi képviselője szerint ezzel az állam megfosztotta a bíróságot attól a lehetőségtől, hogy érdemben felülvizsgálja az adatmegtagadás indokait. „A törvényszék ezért úgy vélte, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a megtagadás jogosságát, és a teljes irat kiadását elrendelte” – fogalmazott a lapnak Karsai Dániel.
A koncessziós beszerzési eljárás során egyetlen pályázatot írnak ki. Az a cég, amely megnyeri, lényegében 35 évig egyeduralkodó lesz a piacon. Ő döntheti el, hogy kivel szerződik alvállalkozói munkákra, kivel épít utakat, kivel tartja karban azokat vagy kivel szerződik az adott településen a szemétszállításra. Amíg tart a koncesszió, nem kell közbeszerzést sem kiírni, a koncessziós pályázat nyertesei 35 éven át tartó monopóliumot szereznek. Az NKI által meghirdetett felhívásra három csoport jelentkezett: a Mészáros Lőrinchez köthető Themis Magántőkealap és konzorciuma, az osztrák Strabag és a Colas konzorciuma és a lábatlani Dömper Kft.
(Borítókép: Drónnal készült képen az M3-as és az M35-ös autópálya görbeházi csomópontja 2022. február 15-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)