A kormány 5 százalékos inflációval tervezte a költségvetésben az idei nyugdíjemelést, de a friss jegybanki prognózis szerint rossz esetben közelítheti a 10 százalékot is a pénzromlás üteme.
A keddi, 100 bázispontos alapkamat-emelést követő háttérbeszélgetésen Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, hogy a háború, a szankciós politikák hatása és a kormányzati intézkedések miatt felülvizsgálta a jegybank az idei inflációs prognózisát, és a bizonytalan gazdasági környezet miatt nagyon széles sávban szóródó éves előrejelzést tett közzé. Várakozásaik szerint 7,5–9,8 százalék között alakulhat az infláció.
Ez pedig – tekintve, hogy a jegybank többnyire konzervatív és óvatos becslésekkel dolgozik – előrevetíti azt is, hogy
várhatóan már a nyáron hozzá kell nyúlni a nyugdíjakhoz, és nyugdíjkiegészítés formájában kompenzálni kell az előrejelzett és a valóságban bekövetkezett közötti eltérést.
Ez egyértelműen kiderül a Pénzügyminisztérium alapkamat-emelés kapcsán kiadott közleményéből is. A tárca úgy fogalmazott: a kormány a nyugdíjemelés mértékéről – amely az idei évben 5 százalékos volt – az inflációs előrejelzés alapján előzetesen dönt. Abban az esetben, ha jelentős az eltérés, két lépcsőben nyugdíjkiegészítés történik, az első júniusban, a második novemberben.
Emellett arra hívták még fel a figyelmet, hogy a háború, a szankciók és az energiaárak emelkedése miatt egész Európában magas az infláció. Virág Barnabás is megemlítette, hogy a magyar adat nem kirívó, Európában csak a 7-8. helyen áll, bár ez is az első harmad az EU-s listán.
A PM hangsúlyozta azt is, hogy a kormány az infláció csökkentése érdekében döntött a benzinárstop, az élelmiszerárstop, a kamatstop és a rezsicsökkentés fenntartásáról. Ezek az intézkedések több százalékponttal csökkentik az inflációt – hangsúlyozta a tárca, hozzátéve, hogy az áremelkedéssel szemben segítséget jelent, hogy a kormány jelentős összegeket fordít a családok megerősítésére: a családi adó-visszatérítéssel, a 25 év alattiak adómentességével, a béremelésekkel és a 13. havi nyugdíj visszaépítésével több ezer milliárd forint marad az embereknél.
Talán ezért is okozott széles körben meglepetést, amikor a KSH közzétette a februári, átlagosan 8,3 százalékos, az előzetesen vártnál magasabb inflációról szóló adatsorát, mivel akkor már bőven hatályban volt a benzinár- és kamatstop mellett a rezsicsökkentés is, sőt, a családosok megkapták az szja-visszatérítést, a nyugdíjasok pedig a 13. havi nyugdíjat. Az év első két hónapjában a fogyasztói árak egyébként a nyugdíjasháztartások körében 7,6 százalékkal emelkedtek a KSH adatsora szerint.
(Borítókép: Illyés Tibor / MTI)