Peking álláspontja nem változott a járványkezelésben, továbbra is zéró tolerancia van érvényben. Az orosz–ukrán konfliktus hatásai ezt tovább tetézik, így már komoly kérdések merülnek fel, hogy a nyersanyagellátás hogyan fog alakulni Kínában. A problémák továbbgyűrűzhetnek a globális ellátási láncokra, de korai még a legrosszabb fogatókönyvre készülni.
„Sanghajban nem lehet teljes lezárás, mert Sanghaj nem csak a helyieknek szól. Fontos szerepet játszik a nemzeti gazdasági és társadalmi fejlődésben is, de a világgazdaságra is komoly hatással van.” – Ezt egy koronavírussal foglalkozó szakértői csoport tagja mondta március 26-án. Két nappal később Sanghaj kísértetvárossá vált a több mint 25 millió lakos számára.
Hszi Csin-ping elnök kormánya már a kezdetekben, a koronavírus vuhani kitörésekor úgy döntött, hogy zéró toleranciát hirdet. A járványkezeléssel kapcsolatos politika egyértelmű: a fertőzések bármi áron való teljes felszámolása lezárásokkal, szigorú karanténozással, kijárási tilalmakkal.
A szakértők véleményei megoszlanak abban, hogy milyen gazdasági következményei vannak – illetve lesznek – ennek a stratégiának. Vannak, akik súlyos veszteségekre figyelmeztetnek, míg mások szerint a szigorú intézkedések nem befolyásolják az ipari termelés stabilitását.
Hasonlóképpen megoszlanak a vélemények Kína oltási programját illetően is.
A hatóságok szerint az 1,4 milliárdos lakosság közel 90 százalékát már beoltották, ami minden szempontból elképesztő teljesítmény, viszont a legveszélyeztetettebb időskorúak körében ez az arány alacsonyabb. Kína továbbra is ragaszkodik a hazai gyártású oltásokhoz, annak ellenére, hogy a hatékonysággal kapcsolatos kérdések merültek fel már az omikron-variáns felbukkanása előtt is.
Egyre jobban látszik, hogy Kína nem fogja azt az utat választani, mint a nyugati országok, és nem azt a stratégiát folytatja, hogy együtt él a koronavírussal. Ennek azonban mélyreható gazdasági hatásai lehetnek, ami már nemcsak a kínai nemzetgazdaságot és embereket fogja érinteni, hanem globális gazdasági következményei is lehetnek.
havonta 47 milliárd dollár (több mint 15 000 milliárd forint), a GDP 3,1 százalékának megfelelő veszteséget okoz a szigorú korlátozás Kínának
– legalábbis a Hongkongi Kínai Egyetem friss becslése szerint. E tanulmány alapján „a lezárások költségei nagyobbak, mint amit más országokban láthattunk”. 2022 első negyedévére nullás kínai növekedéssel számolt a Morgan Stanley, már a korábban említett sanghaji zárlat előtt is.
A lezárások egyértelművé tették, hogy a koronavírust helyezik előtérbe a gazdasági növekedéssel szemben – írták a Morgan Stanley közgazdászai március közepén. Az amerikai befektetési bank is arra számít, hogy Kína nem éri el az 5,5 százalék körüli éves növekedési célját. Más, Kínával foglalkozó kutatóintézetek szerint az országban bevezetett lezárások károsan hatnak az egész világgazdaságra – ahogy arról Nikkei Asia beszámolt.
A Natixis Asia Research elemzése szerint Peking és a világ többi része közötti kereskedelmi forgalom zuhanása az egyik oka annak, hogy Kína kifelé irányuló közvetlen külföldi befektetései a világjárvány kezdete óta megtorpantak. A gazdasági kutatóintézet úgy látja, hogy pedig ez különösen fontos a nagy finanszírozási igényekkel rendelkező feltörekvő gazdaságok számára. Ráadásul azt is megfigyelték, hogy a kínaiak „egyre negatívabb érzelmeket” táplálnak a világ többi része felé, szerintük „egyre inkább elszakad egymástól” a Kínában zajló és a globális események ismerete.
Ugyanakkor vannak olyan elemzők, akik előnyöket látnak a járványkezelés hatásaiban. Az Economist Intelligence Unit szerint azzal, hogy szigorú korlátozások léptek életbe, 2020-ban és 2021-ben az iparra terelődött át a hangsúly. Így Peking előbb vagy utóbb – ha már most nem – iparvezérelt gazdaság lesz. Ebből viszont az következik, hogy ez nem túl jó hír a globális ellátási láncoknak, hiszen az ipari termelés robbanásszerű növekedése komoly ellátási problémákat okozhat világszinten.
A Bank of China közölte, hogy 2022-ben megduplázza a hitelkockázatok kontrollját, mert a rossz hitelekkel szembeni puffer legalább négy éve lassan, de biztosan nőtt. Vagyis próbálják csökkenteni egy kibontakozó hitelválság veszélyét.
Az ország negyedik legnagyobb eszközállományú bankja közölte, hogy 390,54 milliárd jüant (több mint 20 000 milliárd forint) különített el hitelezési veszteségekre céltartalékként – ez 5,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A 2021 végi hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok fedezeti arányát – amit a nem behajtható késedelmes tartozásokra különítenek el – öt éve a legmagasabb értékre emelték fel.
2022-ben még proaktívabbak leszünk a kockázatkezelésben.
– Ezt azt követően mondta Liu Jiandong, a bank kockázatkezelési vezetője, hogy beszámolt a 12,3 százalékos éves szintű nettó nyereségnövekedésről 2021-re vonatkozóan. A kockázatkezelési vezető úgy látja, hogy az ellenőrzésre gyakorolt nyomás
a likviditási nehézségekkel küzdő ágazatokból, például az ingatlanpiacról és a helyi önkormányzatoktól származik.
Folyamatosan terhelik a feldolgozóipari és külkereskedelmi szektorok fizetési képességét a bizonytalan világgazdasági kilátások és az elégtelen kereslet, valamint a folyamatosan változó tőke- és nyersanyagpiacok. Banki elemzők szerint a kínai bankokat ösztönzi kell, hogy szigorúak legyenek a céltartalékképzésben – ahogy arról az S&P Global beszámolt.
A kínai bankok követik a kormány felhívását, hogy agresszívebben hitelezzenek a kisvállalkozásoknak, ezzel is segítve a jelenlegi gazdasági lassulást. Így a kínai gazdaság 5,5 százalékos növekedést érhetne el a kormánypárt március elején tartott éves politikai találkozóján ismertetett célja szerint. Ezért a bankok – különösen az állami tulajdonúak – várhatóan több hitelt bocsátanak majd ki, hogy segítsék az országot a növekedési cél elérésében.
Kínában folyamatosan csökken a rézimport, pedig az elektromos járművekben vezetékként használt réz iránti belföldi kereslet várhatóan folyamatosan növekedni fog a kínai elektromos járművek magas eladásai miatt. A kereskedelmi finanszírozásra nehezedő nyomás mellett az áruk beáramlása márciusig nagyrészt elmaradt,
így Kínában a rézimport kilátásai bizonytalanok.
A kereslet a továbbiakban valószínűleg enyhülni fog a korábban is említett szigorú sanghaji korlátozások miatt. Az eladóknak további szállítási akadályokkal kell majd szembenézniük a városokban tapasztalható karanténintézkedések miatt.
A kereskedelmi szállítások egyelőre elkerülik Sanghajt, mert komoly koronavírus-szűrésen kell átesniük.
– mondta egy kínai kereskedő. Egyes vélemények szerint nem valószínű, hogy a kereslet a továbbiakban élénkülni fog, amíg Sanghaj fel nem oldja a lezárást.
Makrogazdasági szempontból a koronavírussal kapcsolatos intézkedések jelentős hatással vannak a kínai gazdaságra, ami gyengébb rézfogyasztáshoz vezet. A rézimport további lassulása áprilisban nagyon valószínű, és ebben kulcsszerepet játszik a járványon túl az orosz–ukrán konfliktus is.
kereskedők szerint számos kikötő a korlátozások miatt túlzsúfolt, ez hatással lehet a kulcsfontosságú nyersanyag beáramlására is.
Így lassul az akkumulátorhoz szükséges fémek piaca is. A magas sóárak a piaci hangulatot a fémek esetében is erősen befolyásolták, bár a kereskedés már március folyamán is gyengült.
A nikkelre és kobaltsókra kevésbé volt hatással a kikötők zsúfoltsága, de a kereslet így is gyenge maradt, mivel a nikkel ára még nem esett vissza a normál, kereskedéshez megfelelő szintre. A nikkel-szulfát esetében is kevésbé a logisztika okozott gondot, sokkal inkább a magas fémárak fogták vissza a keresletet.
Piaci források szerint nehéz megmondani, hogy a szulfátárak mikor kezdenek csökkenni, és hogy a egészségügyi korlátozások miatt kialakult logisztikai problémák megfojthatják-e a keresletet. Cserébe így a világpiacokon olcsóbban szerezhetik be ezeket a nyersanyagokat, ami ideig-óráig az európai ipari terhelés beszerzési költségeit csökkenti.
(Borítókép: Hszi Csin-ping 2018. november 30-án. Fotó: Amilcar Orfali / Getty Images)