A fogyasztói árak 2022 márciusában átlagosan 8,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Utoljára 2007 júniusában volt ilyen magas az infláció. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1 százalékkal nőttek.
Az élelmiszerek ára 13 százalékkal nőtt, ezen belül a margariné 33,6 százalékkal, a kenyéré 27,9 százalékkal, a sajté 21,8 százalékkal, a baromfihúsé 21,4 százalékkal, a péksüteményeké 18,7 százalékkal, a tejtermékeké 18,2 százalékkal, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,9 százalékkal, a büféáruké 14,2 százalékkal, a szalámié, a szárazkolbászé és a sonkáé 3,8 százalékkal, a sertéshúsé 3,5 százalékkal, a cukoré 3,3 százalékkal emelkedett.
A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 20,8 százalékkal, a járműüzemanyagoké 11,4 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7 százalékkal, ezen belül a dohányáruk 7,7 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 9,5 százalékkal, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 16,1 százalékkal, a szobabútorokért 15,1 százalékkal, a használt személygépkocsikért 12,3 százalékkal, a televíziókért 10,3 százalékkal, az új személygépkocsikért pedig 8,6 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 6 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 18,7 százalékkal, a járműjavítás és -karbantartás 13 százalékkal többe, a telefon- és internet-előfizetés 1,5 százalékkal kevesebbe került.
Csak egyetlen hónap változásait nézve, a fogyasztói árak márciusban februárhoz képest átlagosan 1 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 2 százalékkal, ezen belül a margarin 7,5 százalékkal, az idényáras élelmiszerek 5,5 százalékkal, a baromfihús 3,3 százalékkal, a sajt 3,2 százalékkal, a kenyér 3 százalékkal, a tejtermékek 2,7 százalékkal, a sertéshús 2,6 százalékkal drágább, míg a csokoládé és a kakaó 1,1 százalékkal, a cukor 0,4 százalékkal olcsóbb lett. A tartós fogyasztási cikkek ára 1 százalékkal, ezen belül az új személygépkocsiké 2,1 százalékkal, a használtaké 1,3 százalékkal nőtt. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 2,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások 0,6 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülésért 2,7 százalékkal, a lakásjavítás és -karbantartásért 2,1 százalékkal többet, a telefon- és internet-előfizetésért 0,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A fogyasztói árak 2022 első negyedévében 2021 első negyedévéhez képest az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 8,2 százalékkal, a nyugdíjasháztartások körében 7,8 százalékkal voltak magasabbak.
A nyugdíjas fogyasztói árindex évi 8,3 százalék, tehát valamivel kisebb az általános inflációs adatnál.
Az Amundi Alapkezelő előzetesen 9,2 százalékos márciusi inflációs adatot várt, ehhez képest a 8,5 százalékos adat érdemben alulmúlta ezt. Az elemzői konszenzus 8,8 százalék volt, így a piacot is pozitív meglepetésként érte a friss közlés. Előrejelzésük szerint a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció, majd az év közepétől fékeződhet az áremelkedés üteme, de várakozásaik szerint az év végén még így is bőven az MNB 2–4 százalékos célsávja felett ragadhat.
Magyarországon az árbefagyasztás nagyon erősen tompítja az éves alapú inflációban mutatkozó kilengéseket. Alapesetben azzal számolunk, hogy a kormány a választások után is próbálja – legalább részlegesen – fenntartani az árkorlátozásokat, emiatt a környező országokhoz képest az év/év alapú infláció csúcsa több százalékponttal alacsonyabban, de jó eséllyel így is 10 százalék környékén várható. A tompító hatás lefelé is érvényesül: a nyersanyagárak korrekciója (esése) esetén az infláció csökkenésének tempója idehaza jóval lassabb lesz
– közölte Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül bőven meghaladhatná a 10 százalékot.
A vártnál jóval szélesebb körű és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 8,2 százalékra emeljük, de az infláció ennél sokkal magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent. Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg
– fogalmazott az elemző.
(Borítókép: Sven Hoppe / picture alliance / Getty Images)