Az orosz exportembargó nélkül is sok szakértő kételkedett abban, hogy a világgazdaság – és különösen Európa gazdasága – elég erős ahhoz, hogy megmeneküljön egy újabb recessziótól. Beiktatási beszédében Orbán Viktor is erre hívta fel a figyelmet. Elemzőt kérdeztünk a nemzetközi gazdasági kilátásokról.
A világszerte tapasztalható infláció, az emelkedő olajárak és a globális instabilitás miatt egyre több közgazdász kongatja a vészharangot. Ráadásul a befektetők és az emberek is kezdik úgy látni: a kialakult gazdasági helyzetben elkerülhetetlen a recesszió. Orbán Viktor miniszterelnök szerint is súlyos gazdasági válság van kibontakozóban. Ennek szerinte számos oka van, és a legfontosabb ezek közül az, hogy olyan szankciók lettek kivetve Oroszországra, amelyek az európai országokat is megviselik:
Európában kibontakozóban van egy gazdasági válság. Ennek számos oka van, és ezek összeadódnak
– mondta a magyar miniszterelnök korábban. A negatív gazdasági kilátásokat beiktatási beszédében is kiemelte.
A világon tapasztalható infláció, az emelkedő nyersanyagárak, a globális instabilitás, a kínai zéró tolerancia a koronavírussal kapcsolatosan, mind arra késztet számos közgazdászt, hogy jelentősen csökkentsék az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becsléseiket.
Ez a négy tényező az egyértelmű oka a mostani negatív kilátásoknak. De minden ország máshová helyezi a hangsúlyt, másban látja a probléma gyökerét. Egy európai döntéshozó szerint a nyersanyagárak lehetnek most a legnagyobb kihívások. Egy amerikai vezető szerint a koronavírust követően kialakult keresleti túlsúly a probléma gyökere, ami jóval meghaladta a kínálatot – ez az elmúlt 40 év leggyorsabb inflációjához vezetett a tengerentúlon. A kínaiak szerint pedig a globális kereskedelmi ellátási problémák a legnagyobb dilemmák. Pekingnek úgy kell fenntartania a világhírű kereskedelmét, hogy vaskalapos intézkedéseket vezetnek be a koronavírussal szemben.
Egy fogalmat mindenekelőtt tisztázni kell, ez pedig a stagfláció. Ez azt jelenti, hogy a lassú növekedés egy magas inflációval párosul. A stagfláció és a recesszió nem ugyanaz, az előbbi talán rosszabb is. Nagyon nehéz belőle kijönni, és nem mindig egyértelmű az oka. Olykor strukturális, mély problémák miatt alakulhat ki, mint például egy kontinens energiaellátása. Míg egy hitelválság által okozott gazdasági világválságot a közgazdászok is megoldhatnak, vagy a körülmények maguktól is javulhatnak, addig egy gazdaságszerkezeti problémát jóval nehezebb orvosolni.
Mivel kontinenseken átívelően üzletelünk, bármelyik vezető hatalom recessziója feltehetően alapjaiban forgatná fel a piacot.
Jelenleg Európa van a legrosszabb helyzetben, azon belül is Közép- és Kelet-Európa. Az orosz–ukrán konfliktus miatt itt akut, mély problémák láthatók az energiaellátásban. Vlagyimir Putyin támadása egyvalamire biztosan felhívta a figyelmet: túl nagy Európa orosz kitettsége. Az elsősorban Közép-Kelet-Európában tapasztalható mély nyersanyagellátási problémát nem lehet azonnali intézkedésekkel kezelni. Ez a helyzet komolyan valószínűsíthet egy stagflációt, hiszen a megnövekedett energiaárak inflációt okoznak, de egy mérsékelt növekedés elképzelhető lehet.
A negatív hangulat egyre erősebb. Egyes nemzetközi közgazdászok drámaibban látják a helyzetet. Szerintük az Egyesült Államok gazdasága lassabban fog növekedni egy magasabb infláció mellett. Európa gazdasága pedig a recesszió közelébe fog kerülni, elsősorban azért, mert ezt a térséget nagyon meg fogja viselni az elhúzódó háború. Hiszen a szankciók feltehetően velünk maradnak az ukrán háború végeztével is.
Lloyd Blankfein, a Goldman Sachs volt vezérigazgatója vasárnap kijelentette, hogy szerinte a gazdaságot a recesszió veszélye fenyegeti, mivel az amerikai központi bank, a Federal Reserve az infláció miatt újra kamatemelésekre készül – ahogy arról korábban az Index is beszámolt. A múlt héten Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke elismerte: jelentősebb kamatemelésekre készülnek az Egyesült Államokban. Azonban a jegybankár hozzátette, hogy sokkal rosszabb eredménye lenne annak, ha az infláció tovább gyorsulna. A tőzsdéken nem örültek ennek a bejelentésnek.
a lakosság számára fontos lenne, hogy a pénzromlás mértéke lassuljon: a bérek így egyre kevesebbet érnek.
Lloyd Blankfein, a Goldman Sachs volt vezérigazgatója szerint részben pont a kamatemelések elhozzák a világ legnagyobb gazdaságában is a recessziót, hiszen jellemzően magával hozza a visszaesést a feltörekvő és más fejlett piacokon is. Mint a tavaly visszavonult befektetési guru fogalmazott a CBS-nek adott interjújában: „A recesszió nagyon-nagyon erős kockázati tényező most”.
Más nemzetközi elemzők szerint sok mindent nem tudni még arról, hogy az amerikai gazdaság miként reagál majd egy esetleges nyersanyagválságra. Jelentős befolyással bíró közgazdászok szerint az orosz olaj teljes kivonása a globális kínálatból sokkal rosszabb kimenetelű lenne, mint azt elsőre gondoljuk. „Drámai következményekkel járna az Egyesült Államokban és Európában, ha Oroszország napi 4,3 millió hordó olajkivitelét teljesen leállítanák” – írta a JPMorgan nemrég. A nemzetközi szervezet úgy látja, nagyon sok minden függ attól, hogy az USA mennyi olajat tud termelni.
Az Index által megkérdezett elemző kicsit mérsékelte a képet. Szerinte Európában jelenleg sokkal nagyobb veszélye van recessziónak, mint az Egyesült Államokban.
Amerika jelenlegi helyzetét én most nem látom annyira vészesnek, mint Európa kilátásait. Európában most egész ágazatokat tesz tönkre az energiaár-robbanás
– nyilatkozta lapunknak Suppan Gergely, a Takarék Bank vezető elemzője. Szerinte egy esetleges gazdasági világválság a globális cégeknek nem tenne jót, de Európából kevésbé terjedne át egy válság Amerikába, mint fordítva. Az elemző kiemelte, hogy az Egyesült Államok szerinte most nincs annyi gazdasági veszélynek kitéve, mint Európa. Ha ennek ellenére Amerikában recesszió lenne, azt már biztosan nem bírná ki talpon a mi kontinensünk sem.
Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint az ukrajnai háború próbára teszi az Európai Unió gazdasági ellenálló képességét. A korábbi várakozásokhoz képest az uniós gazdaság növekedési kilátásai várhatóan lefelé, az inflációs mutatók felfelé módosulnak. Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos hétfőn a prognózist ismertetve elmondta:
az EU gazdaságának a háború kitörése előtti kilátásai elhúzódó és erőteljes bővülést jeleztek, de Oroszország ukrajnai inváziója a koronavírus-járvány okozta válság után új kihívásokat hozott.
Az Európai Unió GDP-je az előrejelzések szerint várhatóan mégis pozitív tartományban marad, köszönhetően a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó korlátozások feloldásának hatására és a világjárvány utáni növekedés támogatására tett szakpolitikai intézkedéseknek. A reál-GDP-növekedés úgy az EU-ban, mint az euróövezetben várhatóan 2,7 százalék lesz az idén, 2023-ban pedig 2,3-ra csökken, szemben a legutóbbi, téli előrejelzésben szereplő EU-s 4,0 százalékkal, illetve az euróövezeti 2,8 százalékkal – közölte a biztos.
A prognózis szerint az infláció 2021 eleje óta lendületet vett az EU-ban: a 2021 utolsó negyedévében mért 4,6 százalékról 2022 első negyedévére 6,1 százalékra emelkedett éves szinten.
Az euróövezetben áprilisban 7,5 százalékra szökött fel az infláció, ami a legmagasabb érték a monetáris unió történetében.
Az előrejelzések szerint az euróövezetben az infláció 2022-ben 6,1 százalék lesz, majd 2023-ban 2,7 százalékra csökken. Az infláció várhatóan az idei második negyedévben 6,9 százalékon tetőzik, majd ezt követően fokozatosan csökken. A világgazdaság helyzetéről szólva a bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a dokumentum megjegyzi, hogy az orosz–ukrán fegyveres konfliktus komoly sokkot okozott az ipari folyamatok szempontjából kritikus anyagok (például palládium, neon) ellátásának megszakadásával, tovább növelve a világjárvány okozta logisztikai és ellátási szűk keresztmetszeteket.
A legújabb makrogazdasági mutatók az ellátási lánc késedelmeinek újbóli súlyosbodására utalnak. A szállítási költségek is növekedtek minden szállítási módozatban.
(Borítókép: Jurij KADOBNOV / AFP)