Az Európai Parlament képviselői csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem terjesztette ki jogállamisági vizsgálatát az uniós értékek teljes körére, és így szerintük számos problémával nem foglalkozott. Ez az EP plenáris ülésén az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentéséről csütörtökön elfogadott állásfoglalásból derült ki.
A 429 támogató szavazattal, 131 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az uniós jogállamiság helyzetéről szóló bizottsági értékelés hasznos, de különbséget kellene tennie az uniós értékek rendszerszintű és egyedi megsértése között, továbbá mélyrehatóbb, átláthatóbb értékelést kellene tartalmaznia.
A képviselők véleménye szerint az Európai Bizottságnak a jelentést a tagállamokban fennálló helyzet dokumentálása helyett elemző és előíró jellegű eszközként kellene alkalmaznia, és
az általános tendenciákat kellene feltárnia, beleértve az esetleges rendszerszintű sérülékenységet is.
Ennek hiányában a jelentés nem rögzíti egyértelműen „a jogállamiság terén bekövetkezett szándékos visszalépést” Lengyelországban és Magyarországon, és számos tagállamban nem tárja fel a jogállamiság terén fennálló hiányosságokat – derül ki az állásfoglalásból.
A képviselők üdvözölték, hogy a 2022-es jelentés már országonkénti ajánlásokat is tartalmazni fog. Javaslatuk szerint azonban közvetlenül össze kell kapcsolni a jogállamisági jelentést és a korrekciós intézkedések használatát.
Az EP az uniós értékek védelmére szolgáló állandó, átfogó mechanizmusról szóló tárgyalások megkezdésére szólított fel, emellett egy jogállamisági mutató bevezetését is javasolta. Ezeket független szakemberek készítenének el az egyes tagállamok teljesítményének számalapú értékelése alapján.
Az EP-képviselők egy európai civil társadalmi térre vonatkozó mutató létrehozását is felvetették. Ez azt mutatná, hogy az egyes tagállamokban milyen akadályokkal szembesülnek a civil szervezetek és az egyének.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának az MTI-hez eljuttatott közleményében Gál Kinga és Hidvéghi Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentését értékelő európai parlamenti szöveget „a Soros-féle civil szervezetek mondták tollba”. Így szerinte nem meglepő, hogy a két ország elleni politikai támadásokat tartalmaz.
A képviselőcsoport elutasítja, hogy Brüsszel ismét visszaél a jogállamiság fogalmával, amikor erre hivatkozva ideológiai támadásokat intéz Magyarország és Lengyelország ellen
– fogalmazott a két Fidesz-képviselő.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti delegációjának elnöke aláhúzta: az éves jogállamisági jelentésben az uniós bizottság valójában a saját ideológiai elvárásait kéri számon a demokratikusan megválasztott kormányokon, és szerinte az Európai Parlament lelkesen asszisztál ehhez, és mindenféle szankciókat követel, hogy nyomást gyakoroljon Magyarországra a migrációval és a gyermekvédelemmel kapcsolatban.
Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott: az EP szövege kapcsán kilóg a lóláb. Szerinte a jelentés nem is titkolja, hogy a jelentésben foglalt hazugságok a Soros-féle szervezetektől származnak. A képviselő szerint mindez nem más, mint az ideológiai nyomásgyakorlás egy újabb példája azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek határozottan kiállnak a hagyományos értékek mellett.
(MTI)
(Borítókép: A Kelet-Franciaországban található Európai Parlament épületének általános képe 2022. május 9-én. Fotó: Ludovic Marin / AFP)